Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

26. 1946. május 18. [70] 67 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] előterjeszti javaslatát az adópengő-adójegy bevezetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

90 az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 1945. évi X. te.-kel adott felhatalmazást a kormánynak. A törvény 3. §-a írta elő, hogy a kormány az 1945-ben teljesített állami kiadásokról és a befolyt bevételről tegyen jelentést a Nemzetgyűlésnek. E rendelkezésnek megfelelő előterjesztését ismertette. A jelentés az általános politikai és gazdasági helyzet jellemzése után rámutatott arra, hogy költségvetés hiányában az ideiglenes nemzeti kormány a saját felelősségére kezdte meg az államháztartás vitelét. A pénzügyi kormányzat munkája a Szoyjetoroszországtól kölcsön kapott 850 millió pengővel indult. Később, mivel adóbevételeket nem érhetett el, kiadásai fedezésére s egyben az ország fizetőeszközökkel való ellátása érdekében, a kormány a bankjegykibocsátás eszközét kényszerült igénybe venni. 1945 tavaszán ezzel megkezdődött az infláció, amely az államháztartás helyzetének s az egész gazdasági és pénzügyi életnek meghatározó tényezőjévé vált. A kormány közigazgatási, üzemi kiadásainak és bevételeinek ismertetésére térve természetesen felhívta a figyelmet arra, hogy az adatok — az infláció miatt — merőben számszakilag helyes összegezést jelentettek, de az államháztartás helyzetéről teljesen hű képet nem adhattak, így összefoglalóan jelezte, hogy az 1945. évi közigazgatási és üzemi kiadás hiánya 949 044,3 millió pengő volt, amelynek fedezetére az 1 072 573,6 millió pengő közigazgatási kölcsön szolgált. Tájékoztatást adott a személyi járandóságokról, a nyugellátásokról, dologi kiadásokról, újjáépítési kiadásokról. A nemzetközi kötelezettségeket illetően rámutatott arra, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság költsége 33 382 millió, a Vörös Hadsereg ipari ellátása a 21 756,3 millió, az ipari jóvátétel 273 976,9 millió, a Vörös Hadsereg élelmiszer ellátása 60 272,4 millió, a mezőgazdasági jóvátétel 13 622,6 millió, összesen 403 010,2 millió pengő volt. Ez a közigazgatási kiadások 44,32%-át, az összes állami kiadások 37,81%-át jelentette. Összefoglalóan szólt az állami bevételekről, az ezek növelését célzó adópolitikai intézkedésekről, a pénz lebélyegzéséről, a bankjegykibocsátásról. Jelezte, hogy 1945 végén a bankjegyforgalom 765 464 300 000 pengő volt. Hasonlóan összegezve ismertette az állami üzemek bevételeit és kiadásait, megállapítva, hogy az egyes üzemek bevételei még a rendes kiadások fedezésére sem voltak elégségesek - s ezért a közigazgatás adott ellátmányt számukra. A Nemzetgyűlés 1946. július 23-ai ülésén Gordon Ferenc nyújtotta be az államháztartás 1946. január l-jétől 1946. október 31-éig terjedő viteléről szóló törvényjavaslatot, továbbá az ehhez mellékelt tájékoztató jelentést az 1945. évben tényleg teljesített kiadásokról és bevételekről. Kérte a törvényjavaslat kinyomtatását és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi, valamint az alkotmányjogi bizottsághoz utalását. (N.N. 1946. 40.ülés 320. p.) A Nemzetgyűlés 1946. július 30-án és 31-én tárgyalta az államháztartás 1945. január l-jétől 1945. október 31-éig terjedő viteléről szóló törvényjavaslatot. Szó esett az 1945. évi kiadásokról és bevételekről készítettjelentésről is, de természetesen a törvényjavaslat állt a felszólalók érdeklődésének középpontjában. (N.N. 1946. 44.ülés 570-595. és 45.ülés 614-634. pp.) 90 Az adópengő bevezetéséről lásd a 73. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját, valamint a 11 600/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. december 7. A 136 300/1946.P.M.VII. sz. előterjesztés utalt arra, hogy a pengő gyorsuló értékromlása s az adópengő jelzőszám napról-napra történő emelkedése folytán az adófizetés időpontjának betartása esetére bevezetett fizetési kedvezmény elvesztette jelentőségét. Felmerült a kedvezményes adópengő-jelzőszám alkalmazásának megszüntetése. Az adózók részéről azonban ellenzéssel találkozott volna egy ilyen intézkedés, ezért a minisztérium célszerűnek látta, hogy a kedvezményeket burkoltan, közvetve szüntesse meg. Ezt a célt kívánta elérni az adópengő-adójegy bevezetésével. Ezzel az adminisztráció tehermentesítését, vagyis az adópengőben és mellette a 674