Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
26. 1946. május 18. [71] 68 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó iparvállalatoknak az iparügyi miniszter részére való átadása tárgyában. [Nagy] Miniszterelnök: Át lehetne adni a vállalatokat abban az esetben, ha az igazgatóság 50%-át a honvédelmi [tárca] adja. [Tombor] Honvédelmi miniszter még egy tárgyalást kér ebben az ügyben a két minisztérium között. [Bán] Iparügyi miniszter előterjesztését a napirendről leveszi. 91 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. [72] 69 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát dr. Pályi Mártonnak miniszteri tanácsosi cím adományozása iránt. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 92 [73] 70 [Bán] Iparügyi miniszter előterjeszti javaslatát Nikola Ágoston MAVAG vasöntő időbeszámítási kérelme tárgyában. simapengőben való kettős könyvelés megszüntetését is el akarta érni az adók jelentős része esetében. Egyben azt várta, hogy az adópengő-adójegy bevezetésével a kincstár jóval hamarább jusson az adóbevételhez s azok majdnem olyan értékben kerülhessenek felhasználásra, mint amilyen értékben az adózók az adójegyeket megvásárolták. Az adójegyeket egyébként két hónapi érvényességgel javasolta kibocsátani, ami azt is jelentette, hogy amíg az adózó az adójegyet fel nem használta, az államkincstár lényegében egy kamatmentes kölcsönben részesült. Az adópengő-adójegy bevezetésének csak a keretrendeletét kívánta a pénzügyminiszter ekkor kiadni, a részletes szabályozásról (a gyártásáról, mely adókat és hol tervezte ezzel fizettetni) később kívánt intézkedni. Lásd az 5600/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. május 21. A közadóknak adópengőben történő meghatározásáról és az adópengőben kivetett közadóknak adópengő-adójegy beszolgáltatásával való lerovásáról a 136 300/1946.VII. PM sz. rendelet (MK 1946. május 29.) intézkedett. Helyesbítését lásd a MK 1946. június 7-ei számában. 91 A 32 138/1946./XII.Ip.M. sz. előterjesztés javasolta a honvédelmi miniszter felügyelete alá került, kizárólag ipari termelő munkát végző vállalatok, úgymint a Magyar Olajművek Rt., a Magyar Optikai Művek Rt., a Nitrokémia Ipartelepek Rt., a Mercur Műszaki és Vegyipari Rt., az Ipartermékértékesítő Rt., a Lőszerüzem Rt. és a Szolnoki Papíripari Rt. átadását az Iparügyi Minisztériumnak. Javasolta e vállalatok kincstári tulajdont képező részvényeinek átadását is. Indoklásként előadta, hogy a hadiipar helyébe a jóvátétel teljesítése és az újjáépítés feladata lépett. Megemlítette, hogy a jóvátételi kötelezettségek 80%-a az ipari termelésre hárult s ezt csak úgy képes teljesíteni, ha minden rendelkezésre álló eszközt e cél szolgálatába képes állítani. Szólt arról a veszélyről is, hogy ha a béketárgyalások idején még mindig a Honvédelmi Minisztérium kezeli ezeket a vállalatokat, a szövetséges hatalmak úgy tekintik majd őket, mint amelyek a háborús termelés céljára létesültek s ennek káros következményei lehetnek. Lásd még a [48.] 131. sz. jegyzőkönyv 38. napirendi pontját. 92 A 2271/eln.-1946.Ip.M. sz. előterjesztésében javasolta a miniszter, hogy dr. Pályi Márton (1892-?) orvosnak — aki 1922-től az Országos Társadalombiztosítási Intézet osztályvezetője, 1945 augusztusától az Iparügyi Minisztérium orvos iparfelügyelője, majd munkaügyi főtanácsosa volt — miniszteri tanácsosi cím adományoztassék. Kérte, hogy az ügyben a köztársasági elnökhöz is előterjesztést tehessen. 675
