Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés gok hatályosabb védelméről. A törvény a baloldal által a „reakciósnak" minősített hivatalnokok ellen indított kampány időszakában született és öt évi börtönbüntetést tett lehetővé azoknak a köztisztviselőknek az esetében, akikre rábizonyították, hogy hivatali eljárásuk során „megsértették" valakinek jogait,

110 ami természetesen újabb önkényes jogalkalmazásra adott lehetőséget. Az emberi jogok kiterjesztését szolgálta az 1946 augusztusában létrehozott, a nők számára a férfiakkal azonos egyetemi és főiskolai továbbtanulási lehetőséget biztosító 1946. évi XXII. te.

111 Ugyancsak általában a szabadság és a személyi szabadság biztosításával állt összefüggésben az 1946. évi XXV. te. megalkotása, amely megbélyegezte a magyar zsidóság két világháború közötti üldözését, s intézkedett sérelmeik enyhítéséről.

112 Ide sorolható az 1946 augusztusában elfogadott XIX. te. is, amely hatályon kívül helyezte a gazdasági cselédek, napszámosok, kubikusok, általában a munkások érdekeit sértő, megkülönböztető korábbi jogszabályokat.

113 A munkavállalók védelmét szolgálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmánymódosításának elfogadására vonatkozó, 1946 áprilisában benyújtott, de csak 1947-ben, VI. tc.-ként kihirdetett törvény.

114 Az emberi jogok kiegyenlítését szolgálta az 1946 októberében benyújtott, az egyes rangok és címek megszüntetéséről intézkedő törvény, amely azonban csak 1947-ben, IV. tc.-ként került kihirdetésre. Ezzel eltörölték a hercegi, őrgrófi, bárói, nemesi, vitézi címek, valamint a rangjelző megkülönböztetések használatát.

115 A köztársaságról szóló törvényhez hasonlóan még a Tildy-kormány utolsó napjaiban nyert elfogadást az új parlament működését, a választási eredmé110 Lásd a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 47. napirendi pontját. Két év hatályos jogszabályai 19451946. I. kötet 72. p. 111 U.o. I. kötet 92. p. Lásd a [49.] 132. sz. jegyzőkönyv 22. napirendi pontját. 112 U.o. I. kötet 95-97. pp. Lásd a [49.] 132. sz. jegyzőkönyv 30., az [57.] 140. sz. jegyzőkönyv 48. napirendi pontját. 113 U.o. I. kötet 86-87. pp. 114 Lásd a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv 26. napirendi pontját. Magyarország 1921 óta részt vett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben, de a második világháború idején megszüntette tagságát. Ismételt belépésére 1945-ben került sor. A szervezet alkotmánymódosításának elfogadására vonatkozó javaslatot 1946. április 30-án nyújtotta be a külügyminiszter, s rövidesen jóvá is hagyta a Nemzetgyűlés. A törvény kihirdetésére azért került sor csak 1947-ben, mivel meg kellett várni, hogy a tagállamok legalább háromnegyed része szintén törvényerőre emelje a módosítást. 115 Lásd az [55.] 138. sz. jegyzőkönyv 26. és az [58.] 141. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pontját. 116 A Nemzetgyűlés 1946. január 25-én fogadta el az új házszabályát, amely a Nemzetgyűlés megalakulásáról, szervezetéről, tanácskozási rendjéről szólt. (A Nemzetgyűlés házszabályai. 1946. évi hivatalos kiadás. Budapest, Athenaeum. 1946.) 58