Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés nyék maximális kihasználását biztosító új házszabály, 116 amelynek főpróbája szintén Nagy Ferenc kormányának időszakára esett. A házszabály feladata — Dulin Jenő megfogalmazása szerint — a Nemzetgyűlés eredményes munkás­ságának alapjául szolgáló tanácskozási rend megszabása, illetve a képviselők függetlenségének, abszolút személyi biztonságának és szólásszabadságának a biztosítása volt. 117 A házszabály három nagy kérdéskörrel foglalkozott. Egyrészt a választá­sok utáni új Nemzetgyűlés megalakulásával, a képviselők mentelmi jogával, a kormány elnökének, a korelnöknek és a közjegyzőnek a megválasztásával, a mandátumok igazolásával foglalkozott. Másrészt a Nemzetgyűlés szervezetével, tisztségviselőivel foglalkozott. Mindenekelőtt a ház elnökének az ülések összehívásával, az ülések rendjének biztosításával, a képviselők távolmaradásával, az alelnök, a jegyzők és a ház­nagy feladataival. Részletesen kitért az előterjesztések, a törvényjavaslatok, szakszerű elkészítését végző állandó bizottságok létesítésére, 118 valamint az alkalmi bizottságok létesítésére, munkájára. A házszabály harmadik része a Nemzetgyűlés tanácskozási rendjét szabá­lyozta. Szólt az ülések napirendjének, a hozzászólásoknak megállapításáról, az interpretációról, a zárt ülés elrendeléséről, valamint a tanácskozás rendjének módosítására vonatkozó indítványokról. 119 ,,E házszabály csupán önmagát tekintve alkalmas lett volna arra, hogy Ma­gyarországon egy igazi parlamentáris demokrácia alakuljon ki. Hogy mégsem jött létre egy működő, legalább az alapkérdésekben a többség akaratát érvényesítő demokratikus hatalom, ennek a házszabályokon jóval tűlmutató okai voltak." 120 Ezek az okok a Kommunista Párt és a Baloldali Blokk egyes tagjainak a szabá­lyokat tudatosan félreértelmező, ezeket átlépő kezdeményezései, eljárásai vol­tak. Erre utalt többek között az is, hogy az 1945-1947. évi összesen 71 mentelmi üggyel kapcsolatos megkeresésből aránytalanul sok: 45 a Kisgazda­párt megbontását, felmorzsolását célzó, többnyire indokolatlan akció részét képezte. 121 A házszabályokkal állt kapcsolatban az 1946 szeptemberében benyújtott összeférhetetlenségi törvényjavaslat. Az e tárgyban elfogadott 1946. évi XXVI. 117 N.N. 1946. 1. kötet 214. p. 118 Ilyen bizottság volt az alkotmányjogi és közjogi, a földmívelésügyi, a gazdasági, a honvé­delmi, az igazságügyi, a kérvényügyi, a könyvtári és múzeumügyi, a közgazdasági és közlekedésügyi, a közigazgatási, a közoktatásügyi, a külügyi, a mentelmi, a naplóbíráló, az összeférhetetlenségi, a pénzügyi, a politikai, a számvizsgáló és zárszámadásvizsgáló bizottság. 119 N. I. 1946. 1. kötet 20-39. pp. 120 Földesi Margit: Házszabályok és összeférhetetlenség. In: A magyar parlament 1944-1949. Guliver Lap- és könyvkiadó. 1991. 155. p. 121 Földesi M. id. mű 22. sz. függelék: Képviselők ellen benyújtott mentelmi megkeresések pártok szerinti megoszlása. Nemzetgyűlés (1945-1947) 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom