Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés ennek alapján ismételten javaslatot tettek Moszkvának a magyar gazdasági élet helyreállítása céljából. Az Egyesült Államok többek között kifogásolta, hogy a magyar nehézipari termékek 80-90%-át a jóvátétel foglalta le, hogy a Vörös Hadsereg ellátására kellett fordítani az ország húskészletének csaknem egészét, a búza- és a rozstermelés egyhatod részét, a zöldségek egynegyedét, a zsiradékok háromnegyedét. A Szovjetunió azonban kitartott korábbi álláspontja mellett. Válaszában előadta, hogy meghosszabbította a jóvátétel teljesítésének határidejét. Cáfolta azt az amerikai állítást, hogy a jóvátétel a magyar nemzeti jövedelem 24%-át emésztené fel. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ipari termelése az 1945. évi 60%-ról 1946 júliusáig 70-85%-ra nőtt, sőt egyes szakmákban elérte a háború előtti szint 85-90%-át. Valótlanságnak minősítette azt az állítást, hogy 124 millió dollár értékű ipari berendezést szállított volna el Magyarországról -mint mondta, csupán 11 millió dollár értékű hadiüzemi berendezést vett igénybe.

91 A merev szovjet magatartás és a szovjetizálásra törő távlati terveik folytán jórészt elveszett a magyar gazdasági élet — igaz kapitalista alapon történő — nemzetközi segítséggel való újjászervezésének a nagy lehetősége. Ugyanakkor ezek az akciók bizonyos fokig ismételten megrendítették a Szovjetuniónak a magyar kormány iránti bizalmát: a gazdasági jellegű adatoknak az amerikaiak részére való eljuttatása miatt szigorúbb előírásokat követelt, ami az állami ellenőrzés keményebbé válását vonta maga után. A Szovjetunióval még 1945. augusztus 27-én Gerő Ernő közreműködésével megkötött árucsereforgalmi megállapodás, valamint a szovjet-magyar vegyesvállalatok alakításáról ugyanakkor létrehozott egyezmény gazdasági és nemzetközi hatásai 1946-ban jelentkeztek: a magyar ipar képtelen volt az árucsereforgalmi megegyezésben foglaltakat teljesíteni - másrészt a nyugati államok bizalmatlankodva vették tudomásul a magyarországi bauxit-, olaj-, repülési- és hajózási érdekeltségeiket érintető szovjet-magyar közös vállalatok létesítését.

92 Az államosítás egy lépését látták ezekben - és gyanakvással kezelték a magyar gazdaságot a jövőt illetően, főleg az említett alapvető fontosságú ágazatok terén. Nagy jelentőségű nemzetközi vonatkozású esemény volt a Nyugatra hurcolt magyar értékek (a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének, hajóknak, vasúti kocsiknak, gyáraknak, nyersanyagoknak) visszaszolgáltatása, valamint az Egyesült Államok által nyújtott 15 millió dolláros kölcsön,

93 másrészt a 91 Hivatalos szovjet jelentés a Magyarország ügyében folytatott amerikai-szovjet jegyzékváltásról. Népszava. 1946. augusztus 3. A Szovjetunió által leszerelt és elszállított ipari berendezésekről, felszerelésekről lásd többek között a [45.] 128. sz. jegyzőkönyv 35. jegyzetét. 92 Lásd többek között és elsősorban a [6.] 89. sz. jegyzőkönyv 6. napirendi pontját és a mellékletét, valamint a [7.] 90. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontjának 5. jegyzetét és b-c) mellékletét. 93 Lásd a [6.] 89. sz. jegyzőkönyv 1., a [9.] 92. sz. jegyzőkönyv 2., a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 24., a [44.] 127. sz. jegyzőkönyv 54. és a [48.] 131. sz. jegyzőkönyv 29. napirendi pontját. 53