Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés jóvátétel teljesítése terén kapott kedvezmény,

94 a Magyarországon volt német javak,

95 továbbá a petrozsényi olaj kitermelés magyar részvényeinek jóvátétel fejében történt átadása a Szovjetuniónak,

96 vagy a nemzetközi szervezetek munkájához való csatlakozás,

97 az egyes országokkal való diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat felvétele. Mindezek mellett azonban két nemzetközi esemény volt, amely — a békeszerződésen túl — elsősorban foglalkoztatta a magyar közvéleményt: a németek kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsere. Ezek a telepítések elsősorban nem a magyar kormány, hanem a nemzetközi, illetve külföldi szervek kezdeményezésére kerültek napirendre, másrészt a hitlerizmus miatt ellenszenvessé vált németek és a csehszlovákiai magyarok ellen faji alapon indult kíméletlen akciók levezetését célozták. A szövetséges nagyhatalmak a német kérdésben a következő határozatot hozták: „A három kormány minden vonatkozásban megvizsgálta a kérdést elismeri, hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságnak vagy egy részének Németországba történő áttelepítésére vonatkozóan intézkedéseket kell foganatosítani."

98 A nem teljesen egyértelmű döntés értelmezése természetesen vitákra adott okot a nagyhatalmak és a végrehajtásban érdekelt — adott esetben a magyar — közélet számára is. A Szovjetunió a teljes német lakosság kitelepítésére törekedett, az Egyesült Államok viszont ellenezte a kollektív felelősség elvének az alkalmazását, tehát lényegesen kevesebb személynek az általa megszállt német területre való befogadását illetően. A magyar pártok különböző álláspontot képviseltek. A Parasztpárt volt a legkonzekvensebb: nemzeti indulatokból kiindulva — és a magyar parasztság számára így megszerezhető nagyobb földterületre tekintettel — a lehető teljeskörű kitelepítést szorgalmazta, a Kisgazdapárt felmentést kívánt biztosítani azok számára, akik a népszámlálásnál magyarnak vallották magukat, a Kommunista Párt a bányászokat és a munkásokat igyekezett viszszatartani, a Szociáldemokrata Párt viszont általában a magyar állampolgárok jogainak sérelmeire hivatkozva a kitelepítési intézkedések enyhítéséért harcolt. 94 Lásd a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 2. és a [19.] 102. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 95 Lásd a [29.] 112. sz. jegyzőkönyv 8., 18. és 73., a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv 4., a [46.] 129. sz. jegyzőkönyv 34., az [56.] 139. sz. jegyzőkönyv 11., a [64.] 147. sz. jegyzőkönyv 2., a [65.] 148. sz. jegyzőkönyv 18. és a [66.] 149. sz. jegyzőkönyv 60. napirendi pontját. 96 Lásd az [55.] 138. sz. jegyzőkönyv 22. és a [62.] 145. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 9

' A nemzetközi kapcsolatok újjáéledése folytán számos szervezet munkájába kapcsolódott be a kormány. Köztük lásd a [28.] 111. sz. jegyzőkönyv 78., a [29.] 112. sz. jegyzőkönyv 30., 33., a [31.] 114. sz. jegyzőkönyv 9., a [34.] 117. sz. jegyzőkönyv 22., 36., a [40.] 123. sz. jegyzőkönyv 20., 21. a [41.] 124. sz. jegyzőkönyv 26., 27. napirendi pontját. 98 Nemzetközi szerződések 1918-1945. Válogatta és a jegyzeteket írta Halmosy Dénes. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1966. 656. p. 54