Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
20. 1946. április 23. ta. Hogyan egyeztethető össze az Atlanti Chartával az, ami Görögországban vagy Indonéziában történik. 15 Görögországot, mint győztes államot az angolok megszállás alatt tartják. Az emberek tízezrét tartják börtönben, s azokat, akik a németek ellen harcoltak. Felvetődött a bűnösség kérdése. Ez egy teljesen meddő vita, a realitások talaján kell mozogni. A szlovákok megadták magukat, és ott nem volt fegyveres felkelés. Ezeket a dolgokat elfelejteni nem szabad. Hogy Románia mivel kezdte, az lényegtelen, de hogy mivel végezte, az döntő dolog. Nem fogják kihasználatlanul hagyni ezeket, nyilván fognak hivatkozni arra a 13 hadosztályra, amely a németek ellen harcolt és amit mi produkálni nem tudtunk. Az egész szlovák hadsereg megadta magát. Mindenekelőtt leszögezni kívánja, hogy nem az a javaslat, hogy ne vessünk fel területi igényeket. Gyenge lábon áll a javaslat, de fel kell vetni. Csehszlovákiával szemben nem, de Romániával szemben jogosnak tartaná a területi igényeket. A minimum, hogy feltétlenül teljes polgári egyenjogosultságot követeljünk, ha ebbe nem mennek bele a csehek, csak akkor lehet szó területről, de ez nem reális. Nekünk tudnunk kell azt, hogy mi a reális és mi nem. Egy legyőzött hatalom számára nem vehetünk el területet. Természetes, hogy ne menjünk a minimális kérelemmel, de ha tűi sokat követelünk nem vesznek majd komolyan bennünket, annál is inkább, mert a jugoszlávoknak és a cseheknek is vannak bizonyos követeléseik. Molotov megmondotta, hogy a jó politika nem abban áll, hogy hogyan tudjuk szaporítani az ellenségeink számát, hanem, hogy hogyan csökkentsük azokat. Rákosi Mátyás államminiszter: Amikor Moszkvában elmondotta mindazokat a bánatokat, amelyek a magyarok szivében vannak, azt felelték rá, hogy nem volna-e okosabb hazahozni mindazokat a magyarokat, akik a határon kívül élnek. Lenne 12 milliós népünk, megszűnnének a szakadatlan veszekedések, helyre állna a jó viszony, mert ha választani kell aközött, hogy a kívül maradó 3 millió magyar beleolvad az ott élő nemzetbe, vagy elsorvad, akkor sokkal okosabb hazahozni. Egy ország legnagyobb értéke a munkaképes ember. Kifejtette, hogy ez teljesen kivihetetlen, de érdekes, hogy Oroszországban már erre is gondolnak. Szlovákiában az ott maradó kb. 500 000 magyart el fogják nemzetietleníteni. 15 A Görög Népi Felszabadító Hadsereg kiűzte a németeket az ország szárazföldi részéből. 1944 októberében angol csapatok szálltak partra és decemberben a helyi rendőrséggel közösen felléptek az antifasiszta tömegek ellen, összeütközések támadtak a felszabadítási harci erők és az emigrációból visszaérkezett kormány képviselői között. Athénben 33 napon át utcai harcok folytak. 1946-ban visszállították a monarchiát. A japán megszállás ellen fellépve Indonéziában kikiáltották 1945 augusztusában a köztársaságot. 1945 szeptemberében angol csapatok szálltak partra Dzsakartában. A felszabadítási harc következtében október l-jén a japán vezérkar kapitulált. Az angolok közreműködésével kiéleződött a harc az indonéz nemzeti hadsereg és a visszatérő holland gyarmatosítók között. Az angol csapatokat 1946 februárjától fokozatosan kivonták Indonéziából. 529
