Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

20. 1946. április 23. miniszter felvetette az etnikum kérdését, már Kárpátaljára is gondolt. Itt nem arról van szó, hogy a kommunisták nem örülnének egy olyan országnak, ahol együtt élhetne a sok magyar, de a béketárgyalások reálisak lesznek, s ha ilyen követelésekkel lépünk fel, elveszítjük komolyságunkban való hitüket. Azt fogják mondani, hogy a magyarok nem tanulnak, akár Horthy, akár Nagy Ferenc a vezetőjük. A trieszti kérdés felvetése egycsapással jóvátett sok hibát.

12 Igaz, hogy szép volna egy magyar etnikum, de viszont úgy kell venni a helyzetet, ahogy van. Mi azért vagyunk most az ország vezetői, hogy a legtöbb elérhetőt kidolgozzuk, a nemzetet talpra kell állítani és nem még mélyebben nyomni a sárba. [Ballá] Tájékoztatásügyi miniszter megérti teljesen a fejtegetéseket, de ha a békekötésnél két okmányra, az Atlanti Charta-ra és a San Francisco-i alapokmányra hivatkoznak, csak igazságos és tisztességes békekötés jöhet létre.

13 Románia sokkal többet vétett mint mi. Hitler nem tudta volna megindítani a háborút a ploesti olaj

14 nélkül. Teljesen meg tudja érteni a közellátásügyi minisztert és nem érti, hogy mire jó ez a túlzott óvatosság. Ha őket az a szempont hajtja, ami a San Francisco-i alapegyezményben van lefektetve, akkor nem fél. Meg volna elégedve a trianoni határokkal is, de nem tartották be soha az egyezményeket. De nem azért, mert Horthy-rezsim volt. Meggyőződése, ha nem Horthy lett volna Magyarország vezetője, akkor sem teljesítették volna a Párizs-melléki békekikötéseket. Egyébként a külügyminiszter javaslatát elfogadja. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Ha a magyar békecélokat az atlanti okmányra szeretné alapozni a tájékoztatásügyi miniszter, akkor máris illúzionis12 1945 szeptemberében Jugoszlávia a magyar kormány támogatását kérte a Triesztre vonatkozó igényével kapcsolatban, ennek fejében kilátásba helyezte minden olyan magyar törekvés támogatását, amely nem ellentétes Jugoszlávia érdekeivel. A magyar kormány abban a reményben, hogy viszonttámogatást kap a „szlovák kérdésben, továbbá román viszonylatban", elvileg hozzájárult Jugoszlávia néprajzi alapon nyugvó területi követelésének teljesítéséhez. (1945. szeptember 17-én tartott 54. sz. minisztertanácsi ülés 3. napirendi pontja. Közölve: DMB mt. jkv. B.kötet 208-209. pp.) Feltehetőleg ilyen alapon közvetített a jugoszláv diplomácia a csehszlovák-magyar lakosságcsere végrehajtásával kapcsolatos kérdések megoldásában. 13 Az Atlanti óceánon egy hadihajón 1941. augusztus 14-én Winston Churchill angol miniszterelnök és Theodor Roosevelt amerikai elnök által aláírt alapelv a II. világháború utáni békéről. Ehhez a Szovjetunió és 23 más kormány is csatlakozott. Ez hangoztatta, hogy minden népnek joga van a saját kormányának megválasztására, lemondtak egyben a területi hódításokról. Az 1945. április 25-től június 26-áig tartott San Francisco-i konferencia hozta létre a fasizmus elleni koalícióban részt vett illetve további 50 állam közreműködésével az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Alapelvei, céljai között — a béke biztosítása mellett — kellő hangsúllyal szerepelt az emberi jogok és alapvető szabadságjogok nemzetiségre, fajra, nemre, nyelvre, valamint vallásra tekintet nélküli biztosításának elősegítése, és aláhúzta a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. 14 Lásd a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 6. jegyzetét. 528