Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

20. 1946. április 23. [Tombor] Honvédelmi miniszter: Teljesen átérzi Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes és Nagy Ferenc miniszterelnök véleményét, de engedtessék meg neki, hogy az ő érzése és véleménye is kifejezésre jusson. Elfogadja azt a kijelentést, hogy figyelembe kell venni a háború elvesztését, de nem célszerű, hogy mi akár Szlovákiának, akár Romániának a győzelmét értékeljük. A háború alatt nem volt még egy ország, amely olyan kényszerhelyzetben lett volna, mint Magyarország. Szlovákiában már március 19-e előtt végrehajtották a zsidótörvényt, ami nálunk csak a nyilas éra alatt kezdődött. Most Szlovákia ismét kedvence Európának és mint győztes államot emlegetik. Nem tartja igazságosnak, hogy Szlovákiát győztesnek tekintsük. Történelmi igazság[talanságjot lát ezekben a tényekben, ha gyakorlatilag nem is érvényesíthető, de véleményét elmondja. Románia sokkal előnyösebb helyzetben volt, mint Magyarország, de előzőleg teljes hadi erejével az oroszokat támadta. A maga részéről csatlakozik a külügyminiszter, illetőleg a közellátásügyi miniszter kijelentéséhez, hozzáteszi, hogy ő nem lát abban kockázatot, hogy nagyobb követelésekkel lépjünk fel, mint amennyire számíthatunk, miért sülne el viszszafelé a fegyver. Ezt nem képes megérteni. Rákosi Mátyás államminiszter: Felvilágosításul mondja, hogy amikor tavaly nyáron az a veszély volt, hogy a csehek tényleg átdobják a magyarokat, itt már ez elő is volt készítve, akkor ő Prágába, de előbb Moszkvába és Belgiumba ment.

10 Jugoszláviában reakciós elemek vannak, akik megakadályozzák a barátságos megegyezést. Nehéz megmagyarázni a bosnyákoknak és a Montenegróból odatelepülteknek, hogy miért nem követelnek a jugoszlávok Magyarországból nagyobb területet. Amikor már meg volt a megegyezés a jugoszlávokkal, akkor jöttek a Mindszenty-féle tüntetések.

11 Erre a jugoszlávok részben revideálták álláspontjukat. Nagy baj lenne, ha elveszítenénk őket is. Amikor a közellátásügyi 10 Feltehetőleg elírás történt: 1945 július végén Rákosi Mátyás Prágába és Belgrádba látogatott, a kommunista vezetőkkel való véleménycsere céljából. Valószínűleg Moszkvában is járt. 1945. augusztus 7-én azonban levelet írt Sztálinnak, amelyben kérte, hogy lépjen fel a szlovákiai magyarok kitelepítésének terve ellen. (PIL 274.f. 4.cs. 70.ö.e. A levél magyar nyelvű fordítását közli Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések 1940-1956. Napvilág Kiadó, Budapest, l.köt. 591-592. pp.) 11 Feltehetőleg a Bácskából 1944-1945-ben a jugoszlávok által elűzött magyarok helyére telepített bosnyákokra és a montenegróiakra vonatkozott az utalás. Feltehetőleg Mindszenty József hercegprímásnak az 1945. október 18-án közreadott választási pásztorlevelére és hatására utalt. Ezt 1945. november l-jén, a halottak napján a misén az ország valamennyi katolikus templomában felolvasták, a kálvinista Debrecenben a nép a város terén, piacain olvastatta fel magának a körlevelet. Az új társadalmi berendezkedés nyílt bírálatát tartalmazó nyilatkozat, amely kitért a kitelepítés, a hadifoglyok kérdésére is, jelentős hatással volt a közvélemény alakulására. (Mindszenty József Emlékirataim 4. kiadás, Budapest. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. 1989. 98-103., 114-116. pp.) Lásd továbbá Mindszenty okmánytár, München. 1957. Sajtó alá rendezte Vécsey József teológiai tanár, l.kötet 70-76. pp., valamint a pártok vezetőinek az ügyben 1945. november 2-án tartott értekezletéről készített feljegyzést. (MOL XIX-A-l-l 1945-74) 527