Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

20. 1946. április 23. künk felajánljanak. Mielőtt Moszkvába utazott,

8 tapogatódzott Benesnél, mire a válasz az volt, hogy a legélesebb formában aláhúzta, hogy az ottmaradó magyarokkal elbánnak. Tehát meglehetősen elmérgesedett a helyzet. Ezért válaszolt olyan szokatlan élességgel a cseheknek békéscsabai beszédében. A realitás hiányának fogják tekinteni, ha mi ilyen követelésekkel lépünk fel és nem vesszük tekintetbe, hogy elvesztettük a háborút. A gazdasági dolgokra való hivatkozást semmi körülmények között nem vetné fel, mert ez visszafelé sülne el. A vasútvonal elvágása óriási károkat okozott már nekünk, mert ha ez nem lett volna, talán sokkal keletebbre esett volna a trianoni határ. 0 érzi a felelősséget a jövő nemzedékkel szemben. Kossuthnak igaza volt, amikor ugyanezen szempontokat vetette fel Deák Ferenc előtt.

9 Súlyos hiba lesz, ha nem számolunk a következményekkel. Nem helyes, ha békecéljainkat különböző rétegeink illúzióival kívánjuk összeegyeztetni. így előáll egy olyan probléma, amely a nemzetközi béketárgyalásokon nem fog eredményre vezetni. A magyar közvéleményben ne legyen olyan hallatlan illúzió, hogy a régi történelmi határokat is elérhetőknek tartsák. Hallott olyan kijelentéseket is, amelyek szerint az 1943-as határokat természetesnek tekintik. Szerinte a döntő rész inkább az legyen, hogy gondoskodjunk határainkon kívül élő magyarság jogi, kulturális és gazdasági jogainak védelméről. Elképzel egy olyan fejlődést és egy olyan szituációt, mint pl. Franciaország és Belgium egymásközötti viszonya. Nem vesztek el még örökre azok, akik kívül maradnak a határon. Belgiumban a franciák semmi néven nevezendő gazdasági vagy kulturális elnyomásban nem szenvednek. Mi annyira hozzászoktunk a kölcsönös elnyomatáshoz, hogy egy ilyen egészséges fejlődést teljesen szem elől vesztünk. A határokon kívül maradt magyarság érdekeit maximálisan akarjuk megvédeni. A külügyminiszter romániai tervét is túlzottnak tartja. Ha a külügyminiszter érdeklődni fog az amerikaiaknál és az angoloknál, rá fog erre jönni. Ha mi többet követelünk, mint amennyit remélünk, és nem vesszük tekintetbe háborúvesztes voltunkat, az ellenkező hatást fogjuk elérni. Vágyálmaink és a nem eléggé informált közvélemény káros hatással lehetnek az országra. Kéri, hogy ne csigázzák fel a követeléseket, mert erre a moszkvai eredmények sem jogosítanak fel bennünket. Csupán érintkezés felvétele volt, amelynek során megmondhattuk véleményünket. Baj lesz abból, ha túlgaloppírozzuk magunkat. Gondoljunk arra, hogy mit követelne a magyarság egy győzedelmes háború után. Ugyanazt, amit most Bárányos miniszter úr követel. Ne a vágyálmaink után szaladgáljunk. Nagyon fél, hogy mi is belekeveredünk ezekbe az álmokba. 8 A magyar kormánydelegációnak Rákosi Mátyás nem volt ugyan tagja, de a látogatás előtt Moszkvában közben járt a megbeszélések előkészítése céljából. 9 Minden bizonnyal a magyar nemzet jövőjét féltő Kossuth Lajos (Kasszandra levél) és az osztrák uralkodó házzal való kiegyezés útját kereső Deák Ferenc (húsvéti cikk) közötti vitára vonatkozott az utalás. 526