Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

20. 1946. április 23. tassanak el. Erre az álláspontra kellett helyezkedni azért, mert abban az irányban való tapogatódzás, hogy felvethetünk-e egy olyan kérést, amely területviszszaadásra vonatkoznék eredménytelen volt. Az angol és amerikai kormány kifejezetten olyan nyilatkozatot tett, hogy Csehszlovákiával szemben területváltozáshoz csak [a] két kormány kölcsönös megegyezése alapján járulhatnak hozzá.

4 Tehát követeljük az ottani magyarság egyenjogúságát és csak abban az esetben, ha ezen kívánságunk nem vezetne eredményre, kérnénk a tiszta magyarlakta területeink visszaadását. Másképpen adódik a kérdés Romániával szemben. Itt tiszta magyarlakta területek vannak, s az az alapelv, hogy a területi kérdést lehetőleg igyekezzünk az etnikai kérdéssel összhangba hozni, nem érvényesíthető, mert Erdély nyugati határán egy keskeny határsáv mutatható csak ki, ahol magyarok sűrűn letelepedve élnek. A magyar lakosság többségben Románia szivében él. Semmiféle realitás nem vezet bennünket arra a feltevésre, hogy a Székelyföld Magyarországhoz való csatolására gondolhassunk. Tehát a magyarság jövendő sorsát tekintetbe véve kénytelenek voltunk más megoldáshoz folyamodni, s ez a következőképpen adódnék. Ha nem tudjuk a magyarságjelentős tömegeit visszahozni és ilyen módon kiküszöbölni azokat a magyar sérelmeket, amelyeket gazdasági téren szenvedett, nem marad más hátra, minthogy igyekezzünk a határrendezés során annyi románt juttatni Magyarországhoz, mint amennyi magyar a rendezés során román területen maradna, így egyensúlyba kell hozni a nemzetiségeket. Ha a nemzetiségi gyűlölködés ezek után sem volna kiküszöbölhető, akkor a lakosságcsere is végrehajtható lenne ezen a területen. - A határvonal, amelyet Magyarország végleges határául tervezett, optimális megoldás, mert véleménye szerint ez egy olyan javaslat, amelyben sikerült a népek között mutatkozó széles ellentéteket kiküszöbölni. Kb. 22 000 négyzetkilométert tesz ki, mely a geográfiai és gazdasági követelményeknek megfelel, vízválasztókkal és vasútvonalakkal. Románia gazdaságilag súlyosan károsulna ugyan, de bányatermékek sokkalta nagyobb mértékben megtalálhatók Romániában. A szovjet kormány részéről csupán egy észrevételt tudtunk lerögzíteni, [sic!] amelyet figyelembe kell venni. Ez pedig a román fegyverszüneti egyezményben foglalt azon kijelentés, hogy a szövetségesek „Erdélyt, illetőleg annak nagyobb részét" Romániának Ígérték. Ez ellentétben nincs tervünkkel, mert a most kijelölt rész Erdélynek csak egyötödét teszi ki, tehát a fegyverszüneti egyezmény alapot ad területi igényre. Igényeinknél feltétlenül figyelembe kell venni azt a nagyon fontos szempontot, hogy követeléseink a Szovjetunió politikai érdekeivel ellentétben ne álljanak. Számolnunk kell azonban másféle, ennél szűkebb terjedelmű megoldásokkal is, elsősorban az etnikai megoldással, amely arra vonatkozik, hogy a tiszta magyar terület visszacsatoltassék. Egy szűkebb körű javaslatot is dolgozott ki, amely körülbe4 Lásd a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 9. jegyzetét. 523