Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

20. 1946. április 23. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: A békeelőkészítésnek legfontosabb momentuma a kormány moszkvai tárgyalása, ahol a magyar kormánynak a békével kapcsolatos kérdésekben elfoglalt álláspontjáról tájékoztattuk a Szovjetunió vezető egyéniségeit és mi is tájékozódtunk arról, hogy milyen támogatást várhatunk a Szovjetunió részéről.

2 Miniszterelnök úr már kifejezést adott annak a magyar álláspontnak, hogy Jugoszláviával szemben nem lesz ellentét. Két országra csökkentettük azokat a vitákat, amelyek felmerülhetnek, s ez Csehszlovákia és Románia. A csehszlovák kérdésben a magyar álláspont az, hogy tulajdonképpen a felmerült vitát a cseh kormány kezdeményezte azzal az állásfoglalással, hogy a magyarokat el akarják távolítani a csehszlovák állam területéről. Jó szándékainknak dokumentálására közvetlen tárgyalásra léptünk a csehszlovák kormánnyal, és ezek eredményeképpen létrejött egy csehszlovák egyezmény, melynek lényege az önkéntes jelentkezés [sic!] és ugyanannyi magyarnak az átvétele részünkről. Ez a megegyezés azonban sajnos nem viszi előre a kérdés megoldását. Kb. 50-60 ezer önkéntes jelentkező lesz, e létszám elenyészően csekély, tehát 5-600 ezer magyarnak a további sorsát illetően kellene megnyugtató megoldást hozni. A magyarok áttelepítését természetesen a magyar demokrácia sem gazdaságilag, sem politikailag nem bírja el, tehát tiltakozni kell az ellen a bánásmód ellen, amelyben a Szlovákiában élő magyarokat részesítik. Erre a bánásmódra egyébként eddig az egyetlen reflexió Rákosi Mátyás államminiszter békéscsabai beszéde volt.

3 A magyar kormány álláspontját abban összegeztük, hogy ezeknek az ott lévő magyaroknak kívánjuk a polgári egyenjogosultságot, zavartalan életet és azt, hogy helyükről ne mozdít2 Lásd a [19.] 102. sz. jegyzőkönyvet. 3 Elsősorban a csehszlovák-magyar lakosságcserével kapcsolatos gondokra tekintettel a Kommunista Párt 1946. április 22-én —jelentős mértékben szlovákok által lakott — Békéscsabán tartott naggyúlést, amelynek előadója Rákosi Mátyás volt. Rámutatott arra, hogy a népcsere nagyon fájdalmas műtét s magyar részről szerették volna ezt elkerülni, csehszlovák kérésre azonban belementek az önkéntes népcserébe. „Annál meglepőbb számunkra — mondta —, hogy nemrégen a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Benes, e szerződéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy ez nagy csehszlovák győzelem... Számunkra — folytatta — nem kellemes egy ilyen kérdésben győzelemről vagy vereségről beszélni, mert mi a szerződést nem harc, hanem a közös megértés szellemében kötöttük. És hogyha mi győzelem és vereség kérdésének tekintenénk, akkor könnyű volna ezt az állítólagos győzelmet vereséggé átváltoztatni. Nem kellene egyebet tenni, mint ugyanolyan agitációt kezdeni az önkéntes népcsere ellen, mint amilyen agitációt folytat hazánkban a szlovák bizottság az önkéntes népcsere mellett." A magyarországi szlovákok lehetőségeivel szembeállította a szlovákiai magyarság jogfosztott helyzetét, felemlítve a kiutasításukkal, széttelepítésükkel való állandó fenyegetettségüket is. A helyi szlovák lakossághoz szólva e tekintetben közvetve üzent a csehszlovák vezetőknek is. Hangsúlyozta egyben a magyar kormánydelegáció moszkvai látogatásának fontosságát. Kitért több — elsősorban a falusi lakosságot érintő — kérdésre, így a földreform befejezésével, a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet létrehozásával kapcsolatos politikai kérdésekre, a helyi mozgalmakra, kilengésekre. (Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések 1940-1956. Napvilág Kiadó, Budapest. 1997.

1. kötet 266-268. pp.) 522