Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány eredményei és eredménytelenségei 49

Bevezetés félreállítására, stb.-re irányuló' tervek helyett más megoldásokra. A következő évtizedek történései igazolták a diktatúrával szemben a demokrácia liberális kezelésére vonatkozó elgondolásaikat. A kormány eredményei és eredménytelenségei Magyarország a vesztes oldalán fejezte be a második világháborút, s mivel a szomszédos országok majdnem mindegyikének jóvátétellel tartozott, illetve, az 1940-es állapotokhoz képest területi követeléseket támasztottak vele szemben, a külpolitika sorsdöntő fontosságú tényezővé vált a számára. A magyar közvéleményt e kérdéskörben természetesen a békeszerződés foglalkoztatta a leghatározottabban. A kommunista és jórészt a szociáldemokrata politikusok is — figyelemmel a szovjet szempontokra — újságcikkekben a trianoni határok változatlan érvénybentartása mellett foglaltak állást, hangsúlyozva, hogy minden határrevíziós igény a szomszéd államokhoz fűződő viszony végleges megromlását, egyéb kérdésekben is a békekötés nehezebbé tételét eredményezné.

78 Ezzel az állásponttal vitatkozva a Parasztpárt és a Kisgazdapárt politikusai — a trianoni büntető jellegű s a revíziós politikát szükségszerűen maga után vonó béke helyett — a magyar etnikum által lakott területeket összefogó államhatárok megvonását tartották méltányosnak.

79 Az újságcikkekben, sajtóvitákban a közvélemény elé tárt eltérő álláspontokat pártközi értekezleten sem sikerült egyeztetni. A Kisgazdapárton kívül rövidesen a Szociáldemokrata Párt vezető testülete is határozatot hozott e kérdésekről.

80 A Kommunista Párt viszont 78 Lásd elsősorban Révai József: Nemzetrontó sovinizmus (Szabad Nép, 1945. december 25.) és A magyarkodók ellen (Szabad Nép, 1946. január 13.), valamint Horváth Zoltán: Nemzeti szabadalom (Népszava, 1946. január 12.) című cikkét. 79 Lásd többek között Kovács Imre: A békeszerződés előkészítéséről (Szabad Szó, 1946. január 6.) és Patriotizmus vagy mazochizmus (Szabad Szó, 1946. január 20.), valamint Osztott felelősség a Duna völgyében (Kis Újság, 1946. január 23.) című cikket. 80 Az 1946. március 6-án tartott pártközi értekezlet (Pártközi értekezletek. 204-208. pp.) a Kisgazdapárt által február végére kialakított békeprogramot tárgyalta meg. Ez három részből állt. Az első fejezet azt rögzítette, hogy az első világháború utáni békeszerződések nem szolgálták a tartós békét. Az akkori hiba elkerülése érdekében javasolta a nemzetiségi és a területi szempontok összehangolt érvényesítését, az államok és a népek közötti ellentétek kiküszöbölését, az országok közötti gazdasági együttműködés előmozdítását. Hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarországgal együtt tulajdonképpen egyetlen közép-európai ország sem tudott annak idején a német nyomásnak ellenállni, háborús felelősségük tehát egyforma. A második fejezetben a határok kérdésével foglalkozott. Erdély egy részének — esetleg áttelepítések beiktatásával is — Magyarországhoz csatolását javasolta, illetve Erdély kantonális állammá alakítását vetette fel. Csehszlovákia tekintetében — a lakosságcsere lebonyolítása után — a magyarok által lakott határterületek átcsatolására vonatkozó igényét jelezte. Jugoszláviával és Ausztriával kapcsolatos határmódosítási kérdést nem említett. A harmadik fejezet a magyar békedelegáció személyi összetételével s gyakorlati kérdésekkel foglalkozott. (MOL XK-J-l-a 40/Bé res. 1946, Pártközi értekezletek. 204-211. pp.) 49