Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
A kormány eredményei és eredménytelenségei 49
Bevezetés javasolta, hogy magyar kormányküldöttség utazzon Moszkvába s a gazdasági kapcsolatok, a jóvátételi kérdések mellett közvetlenül a szovjet vezetőkkel vitassa meg a béketárgyalásokkal kapcsolatos problémákat is. Kitért tehát a magyar közvéleménnyel ellentétes saját álláspontjának határozat formájában való rögzítése elől - hiszen nem is képviselhetett volna más nézetet, mint a szovjet vezetés; e javaslatot egyébként előzetesen egyeztették a szovjet féllel. 81 A magyar kormányküldöttség 1946. április 9-én kezdődött moszkvai tárgyalásai során a szovjet politikusok tulajdonképpen őszintétlen magatartást tanúsítottak: kilátásba helyezték, hogy megértéssel fogják kezelni a határokon túl élő magyarság jogegyenlőségének kérdését, s nem zárkóztak el mereven a Romániával szembeni területi igények elől. Ezzel szemben már a külügyminiszterek londoni értekezletén, amikor Byrnes felvetette a magyar-román határ módosításának lehetőségét és e tárgyban a két kormány előzetes tárgyalását hozta javaslatba, Molotov határozottan fellépett ez ellen. 82 Másrészt 1946 júliusában csehszlovák delegáció is járt Moszkvában s szovjet részről olyan ígéretet kapott, hogy támogatják a békével kapcsolatos terveiket, a Magyarországgal szembeni követeléseiket. 83 A Szociáldemokrata Párt vezetősége 1946 március közepén fogadta el a békekötéssel kapcsolatos álláspontját. A párt általános programjának megfelelően minden személy számára nemzetiségre, fajra, vallásra és nemre tekintet nélkül politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogegyenlőséget, a népek önrendelkezési jogának biztosítását követelte. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép egyetemesen nem bűnös a háborúban való részvételért, a munkások és a parasztok élesen szemben álltak a reakciós és fasiszta erőkkel. Fontos feladatnak mondta a magyar nép politikai, gazdasági, kulturális és szociális életlehetőségének fenntartását, a dunai államok együttműködésének biztosítását; javasolta megtiltani a demokratikus néprétegek kitelepítését, illetve mesterséges széttelepítését. Sürgette a külügyi kormányzat demokratizálását, a szomszéd államokkal egy lehetőleg egységes békeálláspont kialakítását, a nagyhatalmakhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolat fenntartását. Szálai Sándor, az álláspontot kidolgozó osztály vezetője, a kérdés pártvezetőségi előadója — nyugati politikusok véleményei alapján — a csehszlovák-magyar valamint a jugoszláv-magyar határt véglegesnek tekintette, míg a román-magyar határ esetleges módosítására látott lehetőséget. (PIL 283. f. 40. cs.) 81 PIL 274. f. 3/29. ö.e. 82 Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics Szkrjabin (1890-1986) szovjet politikus, 1930-1941-ben, majd 1953-1956-ban külügyminiszter, 1956 után szembe került a szovjet kommunista párt politikájával. Molotov leszögezte, hogy a „fegyverszüneti egyezmények Magyarország határával foglalkozó 19. cikkelyét pontosítani kell oly módon, hogy egész Erdélyt visszaadják Romániának". Várkonyi Péter: Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1948. 132. p. Byrnes, James Francis (1879-1972) 1945-től 1947-ig az Egyesült Államok külügyminisztere. Dél-Karolina képviselője, 1951-től kormányzója volt. 83 A Kisgazdapárt 1946. július 30-án tartott miniszteri és államtitkári értekezletén a miniszterelnök és a külügyminiszter egyaránt fájlalóan tért ki erre a kérdésre. „A békeértekezlet előtt — mondta Gyöngyösi — súlyos csalódás ért bennünket. A moszkvai út hitet keltett bennünk, hogy a cseh kérdésben támogatást kapunk, amit most a csehszlovák delegáció útja és az arról szóló közlemény kétségessé tesz." (Történeti Hivatal. BM Szig. Titk. Szerv. Osztály I/2-a. Objektum dosszié 10-30465/5. Bárányos Károly. 178-179. pp.) 50
