Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

A kormány programja 43

Bevezetés ra, a közös vállalatok létrehozására, az 1945-ben szovjet részről kölcsönadott élelmiszerek visszatérítésére.

74 A magyar kormánynak nehéz lett volna az adott helyzetben kitérnie ezeknek az igényeknek a teljesítése és ezzel együtt a saját gazdaságpolitikai alapelveitől eltérő kommunista javaslatok megvizsgálása elől. Ilyen körülmények között a baloldali sajtópropaganda azt hirdette — s a történetírás ezt a későbbiekben átvette —, hogy a munkáspártok, főleg a Kommunista Párt javaslatai alapján dolgozták ki a gazdasági, a szanálási programot. Valójában az 1946. április 7-én kiadott — a koalíciós pártok és a Gazdasági Főtanács hosszas vitái alapján megfogalmazott — gazdasági kormányprogram főbb kérdéseiben, sőt szerkezetében is lényegében megfelelt a Kisgazdapárt bizottsága által kidolgozott, fentebb érintett tervezetnek. Nem tagadható azonban, hogy az említett körülmények folytán ez a program már magán viselte a Kommunista Párt követeléseinek jegyeit.

75 A kormány egész politikáját alapvetően meghatározó gazdasági program tehát — a Kisgazdapárt saját elgondolásai, harcai ellenére balfelé csúszott — és a későbbiekben is fokozatosan ez a tendencia érvényesült. Hasonló sorsa volt a minisztertanács ülésén Nagy Ferenc által tett azon javaslatnak is, hogy a népi demokrácia továbbfejlesztésére, a pártok közötti megismételt viták kiküszöbölése céljából dolgozzanak ki közösen egy — gazdasági célokat is magába foglaló — politikai programot, amely javaslatra a munkáspártok miniszterei akkor nem válaszoltak.

76 Nem sokkal ezt követően viszont, mintegy a Kommunista Párt kezdeményezéseként, napirendre került a hároméves terv,

77 meg sem említve azt, hogy a Kisgazdapártnak előzőleg már volt hasonló, többször is megismételt kezdeményezése. Nem helytálló tehát történelmi irodalmunknak az a beállítása, hogy a Kisgazdapártnak lényegében nem is volt társadalmi, még kevésbé gazdasági programja és csak a mezőgazdaság fejlesztésével, a parasztság helyzetének javításával, s az élet által felvetett egyes gyakorlati kérdések megoldásával kívánt foglalkozni. Ebből a beállításból olyan kép bontakozna ki, mintha az adott időszakban a Kommunista Párt mindent átszervező terveivel szemben a Kisgazdapárt nem lett volna felkészülve a nagy gazdasági feladatok rendbetételére, mintha nem lett volna elgondolása az ipar, a kereskedelem, a bankok államosítására, az igazgatás központosítására, a régi vezető garnitúra radikális 74 Lásd a [7.] 90. sz. jegyzőkönyv 2., a [8.] 91. sz. jegyzőkönyv 63., 72. és 73., a [9.] 92. sz. jegyzőkönyv 7., a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 8., a [12.] 95. sz. jegyzőkönyv 54., 60., a [13.] 96. sz. jegyzőkönyv 66., a [14.] 97. sz. jegyzőkönyv 1., a [16.] 99. sz. jegyzőkönyv 63., a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját. 75 Lásd a [13.] 96. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontjának második részét és a jegyzőkönyv a) mellékletét. 76 Lásd a [30.] 113. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 77 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai, 1944-1948. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1967. 265-275. pp. 48