Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

15. 1946. április 1. A R. végrehajtása során több, nagy kiterjedésű osztatlan közös tulajdonban lévő, vagy telekkönyvileg és természetben is megosztott, de a valóságban egy­séges gazdasági kezelés alatt álló mezőgazdasági ingatlant a R. 23. §-ának harmadik bekezdésében 38 foglaltakra tekintettel nem lehetett igénybe venni. Sok ügyben lefolytatott eljárásból megállapítást nyert, hogy egyes ingatlantu­lajdonosok (földbirtokosok) az előző földbirtokpolitikai rendelkezéseken okul­va, ingatlanaikat, illetve ingatlanaik egy részét jó előre gyermekeikre, illetve családtagjaikra íratták át anélkül, hogy a gazdaság egységes kezelésében bármi változás is történt volna. A társtulajdonosok közül az ingatlanon rendszerint az egyik, vagy ami gyakoribb, — itt utalok a haszonbérbeadás utján történő hasznosítás esetére — egyik sem gazdálkodik és életüket rendszerint más munkakörben, a birtokuktól távol élik le anélkül, hogy a jövedelem kézhezvé­telén kívül az ingatlanukkal bármiképpen is törődnének. A tapasztalat szerint a nép ellenszenve az ilyen birtokosok ellen fordult, s a földigénylő bizottságok az együttesen sokszor többszáz kataszteri holdat kitevő mezőgazdasági ingatlanokat a kiosztás szempontjából egy birtokként vették figyelembe. Tekintettel egyrészt arra, hogy a R.-ben lefektetett elvekkel is ellenkezik az ilyen nagyobb kiterjedésű ingatlanok további fenntartása, tekintettel más­részt arra, hogy a nagyszámú jogos földigénylő részére nincs elegendő kiosztha­tó föld, szükségessé vált a R. 23. § harmadik bekezdésének a javaslat szerint történő módosítása. A 22. § értelmében az ilyen ingatlanokból legfeljebb 100, 200, illetőleg 300 kataszteri hold mentesül a megváltás alól aszerint, hogy a társtulajdonos, társbirtokos között van-e parasztbirtokos, illetőleg a R. 15. §­a 39 alapján mentességgel bíró személy. Az erdőkre vonatkozóan a R. 19. §-át 40 azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társtulajdonosokat, társbirtokosokat a 100 kataszteri holdnál kisebb birtokhoz tartozó erdők igénybevétele esetén — a meglévő és visszahagyott mezőgazdasági ingatlanaik beszámításával — legfeljebb összesen 100 kataszte­ri hold kiterjedésű mezőgazdasági ingatlannal lehet kártalanítani. A társtulajdonosokat, társbirtokosokat — a javaslat szerint — a mentesí­tett terület a megváltás alá vont ingatlanaik tulajdoni arányában illeti meg. Ez 38 A 600/1945. ME sz. rendelet 23. §-ának harmadik bekezdése arról intézkedett, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan kerül megváltásra, úgy minden egyes tulajdonostársnak joga van az e rendeletben foglalt megkülönböztetés szerint őt illető területre mentességet igényelni. 39 A 600/1945. ME sz. rendelet 15. § kimondta, hogy 300 kat. holdig mentesül az igénybevé­tel alól annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett - s hogy ennek megállapítása a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságá­nak feladata. 40 A 600/1945. ME sz. rendelet 19. § arról szólt, hogy a községi, közbirtokossági és társulati legelők a megváltás alól mentesek, de kimondta, hogy ahol a községi legelőterület a szükségletet meghaladja, a meghaladó területet igénybe lehet venni. Megválás alá került viszont minden 10 kat. holdnál nagyobb erdőterület, amennyiben viszont a megváltás alá került erdő 100 kat. holdnál kisebb birtok tartozéka, a tulajdonost a földalapból megfelelő arányban kártalanítani kellett. 430

Next

/
Oldalképek
Tartalom