Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
A koalíciós kormányzást meghatározó erők 37
Bevezetés Többszöri tárgyalás után, 1946 őszén Kovács Béla és Kovács Imre részéről határozottabb formában felmerült az az elgondolás, hogy a Parasztpárt jobboldala csatlakozzon a Kisgazdapárthoz, s a két munkáspárt előre látott egyesülésével szemben egy nagy egységes paraszti pártot alakítva vegyék fel a harcot a politikai hatalom kézbentartásáért. A Parasztpárt centruma és balszárnya azonban, a kisparaszti érdekek védelmében elutasította a két párt teljes vagy részleges egyesülésének, sőt a Kisgazdapárttal való együttműködésének gondolatát is. 55 A Kisgazdapárt így szinte teljesen az egyházak — elsősorban a katolikus egyház — és a jórészt általuk közvetített polgári, az 1945 előtti időszakban is szerepet vitt társadalmi erők támogatására számíthatott az egyre jobban kiéleződött politikai küzdelemben. A Kommunista Párt volt természetesen az a másik legfontosabb tényező, amely meghatározta a magyar politikai életet, célul tűzte ki az ország balra tolását, bolsevizálását. Maga mögött tudhatta a szovjet politikát, ennek közvetítőjét, a szovjet követet, a Vörös Hadsereget és a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot. A fegyverszüneti egyezmény 18. pontja alapján létrehozott Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a SZEB tulajdonképpen a szovjet hadvezetés egyik szerve volt. 56 Feladatát alapvetően a fegyverszüneti egyezményben az országgal szemben támasztott követelmények teljesítésének ellenőrzése és a szovjet megszállással kapcsolatos ellátási kérdések szabályozása képezte, ténylegesen azonban sokkal szélesebb hatáskört vindikált magának. Beleszólt a miniszterek, államtitkárok, vezető tisztviselők kinevezésébe, elbocsátásába, intézmények létesítésébe, jogszabályok kiadásába, külföldi diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok létesítésébe, intézményekkel, személyekkel szembeni hatósági eljárásokba. Miért is ne tehette volna meg mindezt egy olyan szovjet vezetéssel működő szerv, amely szinte csak nevében volt „Szövetséges", amelyben az amerikai, illetve angol megbízottak szinte csak kérdéseket tehettek fel az egyes jelenségekkel kapcsolatban, de az ügyek érdemi intézésére már nagyon kevés befolyással bírtak. 57 55 MOL XIX-A-l-e VII/1. A Kisgazdapárt Politikai Bizottságának 1946 október elején tartott ülésének jegyzőkönyve, továbbá PIL 284. f. III. és Tóth István A Nemzeti Parasztpárt története 1944-1948. Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1972. 56 A SZEB-ről lásd bővebben a DMB mt. jkv. A) kötetének 12-17. pp.-jét, valamint a ACC 18-21. pp. és a SZEB jegyzőkönyvek 7-37. pp.-t. 57 A Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke Vorosilov, Kiiment Jefremovics (1881-1969) magasrangú szovjet katonai vezető lett. 1925-től hadügyi, illetve honvédelmi népbiztos, 1935-től a Szovjetunió marsallja. 1941-től az Állami Honvédelmi Bizottság tagja volt. 1946 márciusában visszarendelték Moszkvába, s bár a magyarországi SZEB elnöke maradt, ekkortól helyettese látta el ténylegesen az elnöki teendőket. 40
