Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
A koalíciós kormányzást meghatározó erők 37
Bevezetés A Szövetséges Ellenőrző Bizottság azonnal akcióba kezdett, ha a Kommunista Pártnak erre szüksége volt, miként a Kommunista Párt is elsőrendű feladatának tekintette a Szövetséges Ellenőrző Bizottság — azaz a Szovjetunió — kezdeményezéseinek támogatását. Még az 1945. évi választások előtt, a magyar politikai élet kezdeti szétesettségének időszakában a Kommunista Párt ennek a külföldi támogatásnak a révén tényleges erejénél lényegesen nagyobb befolyásra tett szert. Pártként, belpolitikai tényezőként lépett fel, de a világ egyik leghatalmasabb államának, a Szovjetuniónak az akaratát a legkövetkezetesebben képviselő és végrehajtó szervezetként tulajdonképpen egy külföldi hatalom politikai intézménye volt. Viszonylag szerény választási eredménye folytán azonban jórészt csak erőszakos fellépéssel tudta képviselni a szovjet politika elvárásait - minthogy ezek alapvetően eltértek a magyar nép többségének s a többi magyarországi pártnak, elsősorban a Kisgazdapártnak, a társadalom további fejlődését illető nézeteitől. Ezt az alapvető problémát — azon túl, hogy szovjet felszólításra a Kommunista Pártnak kellett átadni a belügyi tárcát — rendkívül ügyes lépésként a Baloldali Blokk létrehozásával próbálták áthidalni. 58 1946 márciusában a Szociáldemokrata Párt, illetve a Szakszervezeti Tanács, valamint később a Nemzeti Parasztpárt bevonásával politikai pártszövetséget hoztak létre. E pártok — kivéve a dolgozók érdekképviseletének fontosságát demonstráló Szakszervezeti Tanácsot — parlamenti mandátumaik összeadott számával elérték az alapjában többséggel rendelkező Kisgazdapártot. így a Baloldali Blokkot irányító Kommunista Párt már egyenrangú, sőt esetenként majorizáló versenytársként léphetett fel a Kisgazdapárttal szemben. A Baloldali Blokk létrehozásának természetesen más szempontból is meg volt a maga jelentősége. A Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt — mint már említettük — még 1943 júliusában szövetséget kötött egyebek mellett a Szviridov, Vlagyimir Petrovics (1897-1963) szovjet altábornagy, aki a második világháború idején badseregparancsnok volt. 1945 júliusától működött a SZEB elnökének helyetteseként. Az Egyesült Államokat 1944 decemberétől 1946 júliusáig Key, William Shaffer (1889-1959) üzletember, altábornagy képviselte a magyarországi SZEB-ben, aki 1942-1943-ban tábori csendőrként szolgált az európai hadszintéren, 1943 júniusától pedig az izlandi amerikai csapatok főparancsnoka volt. Key altábornagy utóda Weems, George Hatton dandártábornok lett. Nagy-Britanniát Edgcumbe, Olivér Pearce (1893-1970) tábornagy képviselte a SZEB-ben. 1920-tól az angol katonai híradó testületnél szolgált. 1936-tól 1938-ig első titkár volt a budapesti angol nagykövet mellett. 1942-től a királyi elektromos és mérnöki alakulatok tiszti bizottságának elnöke, 1943-tól a kelet-kenti alközpont parancsnoka volt. Képviselőt küldhetett a magyarországi SZEB-hez Csehszlovákia és Jugoszlávia. Csehszlovákiát követi rangban Krno, Dalibor Milos (1901-?) egyetemi tanár, publicista képviselte, aki részt vett a szlovák ellenállási mozgalomban. Helyére 1946 nyarán Dastich, Frantisek tábornagy került. Jugoszláviát Cicmil, Obrad ezredes képviselte a SZEB-nél. 58 Lásd a [9.] 92. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 2. jegyzetét. 41
