Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

13. 1946. március 29. megmondja, hogy magatartását szimpatikusnak tartjuk, gondolatával és személyével érdemes foglalkozni a magyar politikai életben. Meg fogja indokolni a magyar népbíróság magatartását a háborús bűnösökkel szemben.

5 Meg fogja magyarázni, hogy nem a bosszú vezeti a magyar kormányt, hanem, hogy tanulja meg végre mindenki, hogy a magyar nemzet értékeivel nem lehet könnyelműen játszani. Az elhurcolt javak kérdését is szóvá akarja tenni és részletesebben beszél majd róla. Könnyebben tudna e tárgykörben beszélni, ha már megindult volna az eddig visszaadott javak hazaszállítása.

6 A társadalom feladatai közé fel fogja sorolni a mezőgazdasági tavaszi munka szükségességét, - a beszolgáltatási rendeletről,

7 ami belső biztonságot kell, hogy nyújtson az ország ellátatlanjainak. A beszéd gerincét az elmondottakon kívül a kormány gazdasági programja fogja alkotni. Erről azért nem akar most beszélni, mert a Gazdasági Főtanács Gerő minisztert megbízta azzal, hogy készítsen egy ilyen tervezetet.

8 A tegnapi napon ez a programtervezet szét is küldetett a minisztereknek, hogy ma megvitathassák annak anyagát és fogadják el főleg azért, mert úgy szeretne beszélni, hogy mögötte ott álljon a minisztertanács lehetőleg egyöntetű véleménye. Számos apró részletkérdés van, amelyeket mellékmondatokban érint a beszédben, de ezekről nem tud itt részletesen beszámolni. Ha nem lát a minisztertanács az eddig elmondottakban nagy hiányosságot, akkor ajánlja, hogy térjünk át a gazdasági program részletes átnézésére. Rákosi Mátyás államminiszter. Egyetért a miniszterelnök tervezetével, azonban szeretne néhány nem lényegtelen árnyalatban változtatást. Az egyik [a] Grozának adandó válasz. Ennek kissé pozitívabbanak kellene lenni. Azt, amit most javasolt Groza egészen bizonyos, hogy Jugoszlávia és Bulgária nevében is ajánlja.

9 Ennélfogva - különösen azért, mert Jugoszlávia felé meg akarlégkört teremtsen és Románia volt az az ország, ahol a mi őszinte közeledési szándékaink a legnagyobb visszhangra találtak, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tudtuk felvenni. Pécsi beszédemben is hangsúlyoztam, hogy túl a két ország közötti közös érdekekből fakadó kapcsolaton, ez a viszony számunkra Erdély magyar népe szempontjából sem közömbös. A magyar-román vámuniónak Groza miniszterelnök által felvetett gondolata ebben a kedvezőbb politikai légkörben született meg és a békekötés után Magyarország keresni fogja a lehetőséget egy minél szorosabb kelet-európai gazdasági együttműködés megteremtésének létrehozására." (MOL XIX-A-1-j 1946-III-3911-3914) 5 Az utalást illetően lásd a [3.] 86. sz. jegyzőkönyv 7. jegyzetét. 6 Lásd a [6.] 89. sz. jegyzőkönyv 53. napirendi pontját, a [11.] 94. sz. jegyzőkönyv 50. napirendi pontját. 7 Az utalás az előző napokban kiadott, a beszolgáltatási kötelezettséget szabályozó rendeletre vonatkozott. Lásd a [8.] 91. sz. jegyzőkönyv 24. napirendi pontját. 8 Lásd e jegyzőkönyv 13. jegyzetét. 9 Románia, Bulgária, Jugoszlávia és Magyarország bevonásával egy olyan államszövetség létrehozásának terve merült fel, amely ezeknek az államoknak külön-külön a Szovjetunióhoz kötődésének elkerülését tehette volna lehetővé. Több tanulmány, tervezet készült ebben a témakörben, így pl. a Gazdaságkutató Intézet munkája a délkelet-európai vámunió ügyében, vagy lásd 363