Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

11. 1946. március 14. [Ries] Igazságügyminiszter: Gondoskodni fog arról, hogy minden párt megkapja a javaslatot még a nemzetgyűlési tárgyalás előtt. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

15 [21] 20 [Tombor] Honvédelmi miniszter bejelenti, hogy a tárgysorozatban 1. sorszám alatt szereplő előterjesztését a napirendről leveszi.

16 Bejelentése van egy korábbi minisztertanácsi határozat folytán. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság által elrendelt létszámcsökkentés végrehajtása során rendelettervezetet terjesztett a minisztertanács február 22-iki ülése elé. A minisztertanács a rendelettervezetet elfogadta azzal a megszorítással, hogy rendelkezéseit egyelőre egy hónap időtartamra lehet alkalmazni. Amennyiben a létszámcsökkentés három hét alatt nem történnék meg, a rendelet hatályának meghosszabbításához a minisztertanácshoz előterjesztést kell tennie. A három hét letelt és a létszámcsökkentés még nem történt meg, és ezért kéri a minisztertanács állásfoglalását. A létszámcsökkentéssel kapcsolatos pénzügyi kiadások tekintetében hozzá intézett kérdésre adott válaszát abban összegezi, hogy az átmeneti viszonyba helyezett tisztek, tiszthelyettesek stb. összes javadalmazásának és a tényleges viszonyba helyezettek javadalmazásának különbsége összesen 41 milliárd pengőt tesz ki. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: A határozatban nem egészen ez volt. A minisztertanácsi határozat ügy szólt, hogy három héten belül a honvédelmi miniszter javaslatot terjeszt a minisztertanács elé arra nézve, mi legyen ennek a kérdésnek a végleges rendezése. A három hét letelt és semmi intézkedés nem történt. 15 A törvényjavaslattal kapcsolatos előterjesztés nem található a jegyzőkönyv mellett. A törvényjavaslat a vádtanács megszüntetéséről, a sajtóeljárás gyorsításáról és az államfogházbüntetés megszüntetéséről szólt. A vádtanácsot az 1896. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott bűnvádi perrendtartás hozta létre. Három bíróból állt. A vádirat elleni kifogás s a kapcsolatos intézkedés tárgyalására hivatott szerv volt. Megszüntetésével a hatáskörébe utalt tennivalók a törvényszéknek az elnök által erre kijelölt külön tanácsa elé kerültek. A vádlott több lehetőséget kapott álláspontjának kifejtésére, képviseletére. A sajtóeljárásra vonatkozó rendelkezés esetében is a bűnvádi perrendtartás több részének hatályon kívül helyezésére került sor. Az államfogházbüntetés a büntetőtörvénykönyv szerint megszégyenítő hatással nem járó fogság volt, az elítéltet csak a szabadságától fosztotta meg, de munkát nem végeztethettek vele. A közfelfogás szerint a vádlottat meg nem bélyegző politikai és társadalmi bűncselekmények esetében szabták ki. Megszüntetésével ezek a foglyok is rendes fogházi büntetést kaptak. A vádtanács megszüntetéséről, a sajtóeljárás gyorsításáról és az államfogházbüntetés megszüntetéséről szóló 1946. évi XTV. tc.-t 1946. jűnius 26-án hirdették ki. 16 A honvédelmi miniszter előterjesztéseit összefogó borítólap, vagy más honvédelmi iromány nem található a jegyzőkönyv mellett, így nem állapítható meg, hogy mi volt a tárgya az 1. sorszám alatti előterjesztésnek. 296