Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

9. 1946. március 7. [3] 2 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a Vitézi Rend vagyonjogi ügyeinek ideiglenes rendezése tárgyában. Ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a Vitézi Rend kérdése még nincs szabályozva és felhatalmazást kér arra, hogy a honvédelmi miniszter úrral egyetértőleg a Vitézi Rend kérdését is szabályozzák, a cím viselésére is kiterjedően. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

8 [413 [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter előterjeszti javaslatát a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ügykörébe tartozó iparigazolványok, illetőleg iparengedélyek felülvizsgálása tárgyában, azzal, hogy az 1. [és a] 8. §-okat az érdekképviseletek által javasolt módosításokkal kéri elfogadni.

9 A módosítás szövegét a társminiszter urakkal közölte. 8 A szám nélküli előterjesztés abból indult ki, hogy a fasiszta politikai és katonai szervezetek feloszlatásáról szóló 529/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. március 17.) az Országos Vitézi Széket is feloszlatta. A rendelet azonban nem érintette a Vitézi Rend önálló vagyonjogi személyiségét és helyzetét. Mivel a Vitézi Rend jelentékeny — házakból, házhelyekből, mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokból és ingóságokból álló — vagyonnal rendelkezett, gondoskodni kívánt ezek hasznosításáról. Egyrészt javasolta az igazságügyminiszter, hogy a honvédelmi miniszter által tett előterjesztés alapján nevezze ki a miniszterelnök a vagyon törvényes képviselőjét, másrészt pedig a kincstári jogügyi igazgatóság lássa el a vagyon jogi képviseletét. Lásd a 2820/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. március 14. Az előterjesztés egyébként előadta, hogy a 6650/1920. ME sz. rendelettel (MRT 1920. augusztus 10.) alapított Vitézi Rend vagyonjogi képviselője a 6450/1931. ME sz. rendelettel (MRT 1931. november 29.) létrehozott Országos Vitézi Szék volt. 9 A 6500/I./2.1946.K.Sz.M. sz. előterjesztés abból indult ki, hogy az előző időszakban — túlnyomórészt a kereskedelmi élet gócpontjaiban — az ipari és a kereskedelmi szakmákat olyan elemek lepték el tömegesen, amelyek jelenléte — kellő szakképzettség és gyakorlat, valamint megbízhatóság hiányában — nem volt kívánatos, sőt (lánckereskedelem, feketepiac, árucsempészés folytán) egyenesen károsak voltak. Ezért, már kereskedelempolitikai szempontokból is, szükségesnek tartotta az 1945 után szinte korlátozás nélkül kiadott iparjogosítványok felülvizsgálatát. Hangsúlyozta, hogy városokban és járási székhelyeken revízió alá kívánja vonni az 1939. május l-jétől 1945. szeptember 14-éig kiadott iparjogosítványokat. Érvényesíteni akarta a szakértelem és a szakmai megbízhatóság szempontját. A véleményezéseknél jelentős szerepet kívánt biztosítani a kereskedelmi- és iparkamarák, valamint a szakmai érdekképviseletek és a kereskedelmi alkalmazottak szabad szakszervezete részére. Szükségesnek tartotta az eljárás leegyszerűsítését. A tárca tisztviselőiből alakított bizottságok révén az ügyek legnagyobb részét a kereskedelmi- és iparkamarák székhelyén kívánta gyorsan és véglegesen letárgyalni. Az előterjesztés mellett megtalálható két példányban a rendelet tervezete. Lásd a 3300/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. március 24. Az érdekképviseleteknek az 1. és a 8. §-ainak módosítását illető javaslatai — feltehetőleg azonban csak részben — megtalálhatók az előterjesztés mellett. Az eredeti tervezet 1. §-ának egyszerűsítését kérték, amennyiben javasolták a felülvizsgálat mellőzését kimondó bekezdésből kihagyni a kis- vagy nagyközségekre utaló szavakat, a 8. § esetében pedig az új iparjogosítványok kiállításával kapcsolatos díjtételek jelentős felemelését javasolták. 250