Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

még remélhető: ezek segítenek majd megfejteni, hogy mi volt a közel féléves bírósági székhelyáthelyezés valódi indoka, továbbá arra is segíthetnek választ adni, hogy milyen szerepe volt ez évben Szakolcának. 3. Egyes oklevéltípusok hátlapjáról. Már az előző kötetben is - elsősorban az új kivonatok esetében - igyekeztünk az oklevél hátlapján lévő, a kibocsátó kancellária által tett jelek, az oklevél kiállításával, kiállítási díjak megfizetésével kapcsolatos egy-két szavas vagy betűs rövidítések, sigla-k feloldásával (ha tudtuk) segíteni. Ezeknek a jeleknek jelentős része a zárt oklevelek hátlapjának középső harmadában van. Minthogy az oklevél kibocsátásával kapcsolatos kancelláriai tevékenységgel egy időben keletkeztek, ezért közvetlenül az oklevélkivonat után - attól gondolatjellel elválasztva - kaptak helyet. Egyes oklevelek (ügyiratdarabok) hátlapja gyakran szolgált az ügy intézésének következő fázisában feljegyzések rögzítésére. Ezek a sommás jegyzetek a kancelláriai beosztottak részére elegendőek voltak ahhoz, hogy megfelelő formuláriumhely segítségével a fogalmazványt, sablonos esetekben akár a tisztázatot is elkészíthessék. Ezek a jegyzetek rendszerint a hátlap bal oldali részén a zárt oklevél címzésére merőleges irányban olvashatók. Abban a ritka esetben, amikor az oklevél összehajtásakor előbb a bal oldalt hajtották be, és azután a jobbat, akkor a feljegyzés a hátlap jobb oldalára került. Megfigyelhető, hogy zárt oklevelek esetében a címzett a hátlap középső részére általában nem ír feljegyzést. Ez alól kivétel a bírósági Contra non venit feljegyzés, kivétel valószínűleg azért, mert a Contra a nem sokkal fölötte az oklevélkülzetben e szó után következő személy nevét helyettesíti, így főnév funkcióját tölti be. Korszakunkban gyakran előfordul, hogy a bírósági feljegyzés alatt egy megye neve önmagában szerepel. Ez azt jelentette, hogy ezt az ügyet a bíróság e megyére illetékes behajtójának listájába kell felvenni. - Ugyancsak önmagában áll ugyanígy elhelyezkedve az una vagy a due számnév, amely utasítás volt az írnoknak, hogy a tisztázatot egy vagy két példányban kell-e elkészíteni. A leleszi konvent levéltárában korszakunkban a hátlapon kezd feltűnni a konvent illetékesének feljegyzése alatt a fassio fűit vagy a fassio non est meghatározás. Ez azt jelenti, hogy a konventi kiküldött előtt az eljárás helyszínén, avagy az oda- vagy visszaúton történt-e valaki részéről bevallás vagy sem. Az ilyen bevallásról azután a konventben (konvent előtt történt) módon hiteles oklevél készült anélkül, hogy a sajátos megoldásra az oklevélben bármilyen utalás történt volna. Ilyen esetben arról a bevallást tevőről, akiről a hiteleshelyi fassionalis oklevél nem állítja kifejezetten, hogy a hiteleshelyen personaliter constitutus volt, feltételezhető hogy bevallását nem a konventben, hanem a konventtől távol a konventi kiküldött előtt tette meg. 4. Eredeti szövegek teljes szöveggel való közlése. E tekintetben az eddigi kötetek kevés esetben adták az oklevél teljes szövegét, legfeljebb akkor, ha kiadatlan urbáriumokról volt szó. A kevés megmaradt magánlevél (missilis) esetében nem alakult ki normatív álláspont. A kötet néhány magánlevelet teljes szöveggel közöl. A jövőben a missilis-ek teljes szöveggel való közlése látszik célszerűnek, ideértve a rendszerint a hátlapon levő címzést is, továbbá az oklevelek tömör szövegtömbjével szemben helyes lesz akár nyomdailag is követni, akár a leírásban elhelyezni a kiemelt megszólítást/intitulatio-t, aláírást stb. 5. Introductoriae et statutoriae. Korszakunkban birtokot vagy birtokrészt - így királyi birtokadományt is - jogszerűen csak akkor birtokolhatott valaki, ha abba őt a királyi, nádori stb. ember az ezzel megbízott (erre felkért) hiteleshely küldöttének és a birtok szomszédainak jelenlétében bevezette (introduxisset) és a birtokot az új birtokos részére ellentmondás nélkül iktatta (ei statuisset). A hiteleshelyi levéltáraknak a XVIII. század végén történt rendezésekor a