Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

birtokokon lévő részeknek őt zálogjogon megillető felébe örök birtoklásra. Kijelölt királyi emberek: magister Falkas, Benedictus fráter eiusdem de Falkaszombathya, Ladizlaus de Rewa, Nicolaus f. Petri dicti Kepws. A kői kápt. (1421)' márc. 11-i privilégiumából, amely szerint a parancslevél az országbíró pecsétjével volt megerősítve. HDA Doc. med. varia 182, NRA 1518-20. (DF 218676.) 1 Az eredetiben: anno Domini supradicto. 2343 Nov. 14. (Bude, 40. die oct. Michaelis) Peren-i Péter országbíró a Gerse-i Pethew fia: János és Wk-i László fia: András között folyó perben - az ő bírói intézkedő és a kapornaki konvent válaszlevelében leírt ügyben - a birtokrész revisio-járól, examinatio-járól és jövedelmének connumeratio-járól szóló oklevelek megvitatását a bárók határozatára Mihály-nap nyolcadáról vízkereszt nyolcadára halasztja. - A külzet alatt: E (kézjegy), solvit. Papíron, zárópecsét darabjaival. DL 92567. (Festetics cs.) - A hátlap bírósági feljegyzése szerint a felperest Berendi-i Gál a Vasuar-i; az alperest Kekenyes-i György szintén e káptalan levelével képviselte, és a pert Mihály-nap nyolcadára halasztották. Alatta: una. 2344 Nov. 14. Velence megígéri a pagói követeknek, intézkedni fog, hogy Fiúméba csak Pagóból lehessen sót vinni. - Ljubic VIII. 56. (Velencei állami lt., Senato, Misti 53-85.) - (M.) 2345 Nov. 15. (Crisii, f. VI. p. Martini) Marczaly-i Dénes szlavón bán tanúsítja, hogy Rohoncz-i Herricus fia: András mester megadta annak a bírságnak bírói kétharmadát, amelyben Ludbregh-i Istvánt Amodeus Kamarcza-i főesperes és Thuriloucz-i János fiának: Istvánnak leánya: Anna asszony ellenében in sede nostra Zagrabiensi előtte és zágrábi ispánjai előtt elmarasztalták, s amelynek fejében lefoglalták István Zágráb megyei - András mesternél zálogban lévő - Bizthricze/Bisthricza birtokát, ezért Istvánt a bírság megfizetéséről nyugtatva, visszaadja András mesternek a birtokot. Ciliéi Ulrik szlavón bán 1449. máj. 10-i okl.-ből. DL 101742. (Batthyány cs. lt., Maioratus, Ludbregh 1-17-15.) 2346 Nov. 15. (Strigonii, in quind. omn. sanct.) Piacenzai Vicedomini Máté mindkét jog doktora, esztergomi lector, kanonok és vikárius az alperes ügyvédjének kérésére András-nap 8. napjára (dec. 7.) halasztja a Péter Sepyk-i és János Wassan-i plébánosoknak az ő idézőlevelére készített jelentésével megindított pert, amelyben Sepyk-i Jakab felesége: Dorottya (proc. férje) Elexfalwa-i Horwath (dictus) Györgynek Elexsfalwa, Malas és Sembor(!) birtokokban lévő részéből a nővérének, Elexsfalwa-i Péter leányának: néhai Katho-nak iuxta regni consuetudinem járó hitbért, jegyajándékot és leánynegyedet követeli Elexsfalwa-i Péter fiától: Lászlótól (proc. Zalai-i Pál). - A szöveg alatt jobb felől: F. nótárius. Papíron, a szöveg alatt ép pecséttel. Uzsovics cs. lt. 94. (DF 266443.) - A hátlapon lévő feljegyzés szerint a következő alkalommal a felperest férje képviselte, az alperes nem jelent meg. 2347 Nov. 16. (sab. a. Elyzabeth) A pozsonyi káptalan előtt Czerle-i Mihály fia: Domokos, miután Schifer (dictus) Rudolf leánya: Margit - akit feleségül vett - centum libras denariorum Wiennensium monete antique et nigre vulgo Teutunicali Haimstewr dictas