Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

maiestatis felszólította a Varad-iakat, hogy ez összeg ellenében adják át az asszonyoknak a birtokrészt, majd - minthogy ők ezt megtagadták - eltiltotta őket annak megtartásától és használatától, s Pogarn/Pogran/Pagran birtokon lévő részükön az említett vízkereszt nyolcadára a király elé idézte őket. Ekkor azonban egyikük sem, húsvét (ápr. 16.) nyolcadán pedig Simon nem jelent meg, ezért őt pünkösd (jún. 4.) nyolcadára 12 márka bírság fizetésére kötelezve idéztette meg. Minthogy a jelen nyolcadon, amikorra a pert halasztották, Péter nem jelent meg a felperesek (proc. Simon fia: György) ellenében, idézzék őt böjtközép (márc. 13.) nyolcadára a király elé, 12 márka bírság fizetésére kötelezve. Ugyanakkor Simon kifizetetlen 12 márka bírságának kétszeresét tartozik megadni. Kijelölt királyi emberek: Stephanus de Vasard, Andreas, Stephanus dicti Rason de Kysfalu, Georgius de Vychab, Iohannes de Ele(fant). - A hátlapon a külzet alatt: E (kézjegy), flór. Papíron, zárlatán pecsét és pecsétfő nyomával. DL 43456. (Múz. törzsanyag, 1898-25.) - A hátlapon levő káptalani feljegyzés szerint Vasard-i István királyi ember az idézést febr. 28-án Pogran-i birtokrészén végrehajtotta. 1375 Febr. 20. Buda. Perényi Péter országbíró megbírságolja Kostyáni Dorottyát, mert nem jelent meg Gyarmati Miklós és fia: Kelemen ellenében. - Justh 98. (DL 63122 - Justh cs.) 1376 Febr. 21. Buda. Zs. a leleszi konventhez. Másodszor is idézzék meg különös jelenléte elé Agárdi Tőke Györgyöt és Pétert, valamint a Tárkányiakat, amiért a leány vári tiszai rév jövedelmének nem felét, hanem csak harmadát engedik át a Várdaiaknak. - Zichy VI. 583. (DL 79595 - Zichy cs., zsélyi 2-874.) -(M.) 1377 Febr. 21. (Bude, 40. die oct. epiph.) Garai Miklós a szepesi káptalanhoz. Delne-i Kakas Jánosnak Souar/Sowar-i Soos (dicti) János, Simon és másik János meg László főesperes, László fia: Miklós és György fia: Péter ellen folytatott perében 1419-ben vízkereszt nyolcadán azt kérte a jászói konventtől, hogy György-nap 8. napján (máj. 1.) változtatás nélkül hajtsa végre 1413. febr. 21-i ítéletlevelének rendelkezését Delne és Sowar birtokoknak a káptalan 1412. aug. l-jén kelt privilegiális oklevelében leírt határok (ZsO III. 2493) szerint történtő elhatárolásáról (ZsO IV. 200), majd Györgynap nyolcadára tegyen jelentést az eljárásról (214). Időközben a felek bemutatták a konvent jelentését arról, hogy nem hajtották végre a rendelkezést, mert Panith-i Sebestyén, a királyi kúriából kijelölt királyi ember nem jelent meg. Továbbá a két János meghalt, Simon pedig a királyi seregben a török ellen szerencsétlenül járt, László főesperes és László fia: Miklós de prefata causa causaliter obmissos fuisse; Delnei János azonban kérte megidézésüket, ami meg is történt. A jelen nyolcadon az alperesek (proc. Thegzus Domokos) bemutatták a káptalan 1413. febr. 21-i, annak 1405. okt. 9-i és 1406. jan. 14-i okleveleit átíró privilégiumát. E két oklevél szerint Sowar-i Soos (dictus) János mester fia: László nógrádi főesperes, esztergomi kanonok - apja, uterinus testvérei: Simon és János, László mester meg fiai: Miklós és István, Péter meg fiai: György és László nevében is szavatossággal valamint Delne-i Kakas János - fiai: János és Márk, Chuda (dictus) Pál fia: István, ennek fia: Tamás és testvére: Antal nevében is szavatossággal, meg Aranyas (dictus) Gal de eadem nevében is - meg nem történteknek tekintették az egymásnak okozott károkat és sérelmeket, kölcsönösen elengedték az egymással szemben kiszabott bírságokat, érvénytelennek