Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VII. (1419–20) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 37. Budapest, 2001)

nyilvánították a peres iratokat, különösen a Gyluez és Bolthafalua birtokok ügyében kiadottakat, és közös egyezséggel úgy jelölték ki a Sowar és Delne birtokok között húzódó határt, hogy príma meta inciperet, ubi Elekuspathaka circa ortos ville Gyluez intraret in fluvium Delne, per quem rivulum Elekespathaka et in quo directe versus orientem tendendo a quodam rivulo ipsum a parte meridionali intrante reflecteretur ad quendam lapidem erectum vulgo He[geskw] dictum et inde ascenderat directe usque ad montem Chomorhyge vocatum ad quandam vallem circa quandam declivitatem a parte meridionali vulgo Eregethew nuncupatum et ibi terminarentur(!). Ez egyezséget - amelynek megtartását in centum marcis fini argenti absque iudicis portioné történő elmarasztalásuk terhe mellett vállalták - András-nap 8. napján (1405. dec. 7.) László főesperes apja és testvérei: László, Simon és Péter, vízkereszt 8. napján (1406. jan. 13.) pedig Pál fia: István is jóváhagyták. Minthogy korábbi bírói rendelkezését mind ez egyezséget tartalmazó két oklevele, mind az előzőleg bemutatott privilegiális oklevele alapján kell végrehajtani, György-nap 22. napján (máj. 15.) Zenthgywrgh-i Bálint mesterrel, a királyi kúriából e célra kirendelt nádori emberrel határolják el Delne birtokot Sowar birtok felől a felperes útmutatása szerint mindkét privilegiális oklevele alapján, majd György-nap nyolcadára tegyen jelentést az eljárásról. - Hátlapon a külzet alatt: Th (kézjegy) solvit intro C d; alatta: reservetur [per]

1 conservatorem. Papíron, pecsételés nyoma nélkül. DL 57495. (Soós cs.) 1 Tollban maradt. 1378 Febr. 21. (Bude, 40. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor György-nap nyolcadára halasztja az oklevelek bemutatását a perben, amelyet a fehérvári káptalan (proc. Zsigmond kanonok és dékán

1

) indított Albert Aurana-i perjel (proc. Anarch-i Péter mester)

2 ellen a Lolya birtokban lévő terra quatuor aratrorum regalis mensure miatt, mert az alperes in confiniis regni Hungarie in servitiis regalibus foret constitutus. Papíron, zárópecsét nyomával. DL 106299. (Székesfehérvári keresztesek konv. mit. 3-4-18.) 1 Kihúzva és föléje írva: Georgius de Tard. 2 Sor fölé beszúrva és erőteljesen kihúzva. * Febr. 21. Garai Miklós a tihanyi konvent ügyében. - Fejér X76. 295. - Helyes kelte: 1416. márc. 2. Lásd ZsO V. 1632. 1379 Febr. 21. Firenze. Az arezzói egyházmegyei kamalduli remeteház tagjai közt, akik a pápától teljes bűnbocsánatot kérnek, szerepel Magyarországi Márton remete. - Lukcsics I. 238, reg. (Reg. Lat. vol. 237 fol. 277.) - (M.) 1380 Febr. 22. (Bude, in kath. Petri) Zs. a leleszi konventhez. Vizsgálják ki Kusal-i Jakch György fiai: János, László, Dénes és Mihály mesterek panaszát, amely szerint Bereg-i Helele az elmúlt időkben a Ladislao filio Nicolai centum viginti quatuor capetias, unum vas triticy, viginti quatuor currus feni, octo scrofas, sex qufinos(!) apum, duo molendina; ac Anthonio de Nagmuse centum capetias triticy, sedecim currus feni, sex qufinos(!) apum, septem cubulos de tritico, duas sessiones centum florenos valentes, tredecim iugera terrarum arabilium; item Michaeli(!) Geche de dicta Kysmuse duas scrofas ac Augustino similiter viginti sex scrofas et Stephano iudici(!) de eadem