Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány politikai és közjogi helye

A függetlenségi szabadságharc közelgő centenáriumára figyelemmel, az ünnepségek megrendezésére külön kormánybiztosság létrehozása is szóba került, ezt azonban elvetették.

147 Az adott időszakban — a gazdaságpolitikai változások előkészítését érzékelve — kiemelkedő figyelemben részesült a miniszteri biztosoknak a bankokhoz, pénzintézetekhez történt kiküldése és ténykedése.

148 Az állam külföldi képviseletének — a lemondások következtében — szükségessé vált újjászervezése majd bizonyosfokú továbbfejlesztése,

149 valamint a külföldi kereskedelmi kirendeltségek létesítése

150 ugyancsak fontos részét képezte a kormány intézményfejlesztési politikájának. Mindezek a szervezeti és személyi változások közvetlenül vagy közvetve a baloldal pozíciónyerését is szolgálták és végső soron az ún. „fordulat évét" készítették elő. Kormány politikai és közjogi helye Az ország a békeszerződés aláírása és ratifikálása közötti közbülső állapotban élt. Jelen voltak a megszálló orosz csapatok, de mindenki remélte a közeli kivonulásukat. Még működött a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, de már számolni lehetett a megszűnésével. A szovjet csapatok jelenlétével járó kellemetlenségek nem szűntek meg, de a korábbi évekhez mérten mérséklődtek. A SZEB élt a fegyverszüneti egyezményben biztosított valamennyi jogával, de a politikai erőviszonyoknak a baloldal számára kedvező eltolódásával arányosan egyre kevesebbszer lépett fel agresszíven.

151 A kormány politikai mozgásterét mindazonáltal ezek a körülmények továbbra is erősen behatárolták. A megszállási időszak végére — ha korábban voltak is a nyugati orientációval, vagy utóbb a harmadik utas politikával kapcsolatos remények — kényszerült tudomásul venni a magyar politikai közélet, hogy a továbbiakat tekintve is csak a baloldali, szovjet irányultságú út áll nyitva az ország számára. 147 Lásd a [22.] 202. sz. jegyzőkönyv 20. napirendi pontját. 148 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 46. és a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 85. napirendi pontját. 149 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 102., a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 87., a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 67., a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 66., a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 8-12., a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 66-67., a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 14., a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 13. és 15., valamint a [22.] 202. sz. jegyzőkönyv 8-9. napirendi pontját. 150 Lásd a [9.] 189. sz. jegyzőkönyv 83., a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 47. és a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 30-31. napirendi pontját. 151

A megszálló szovjet hadseregről és a SZEB-ről lásd DMB mt. jkv. c. kötet bevezető tanulmányának A hatalom szovjet birtokosai c. fejezetét, továbbá Cseh Gergő Bendegúz: Adalékok a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság szervtörténetéhez c. tanulmányát. In Levéltári Szemle 1998. 4. sz. 16-24. pp., nem utolsó sorban pedig Földesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon (Visszaemlékezés, diplomáciai jelentések tükrében 1945-1947) IKVA Budapest, 1995. c. munkáját.