Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Dinnyés Lajos nemzetgyűlési bemutatkozó beszéde, a kormány programja

vettük, hogy a belvízszabályozás kérdését egységes, több évre szóló program keretében oldjuk meg. Az ország éghajlata aszályos és ezért öntözésre elkerülhetetlenül szükség van. A hároméves terv keretén belül megkezdjük a Duna-Tisza-csatorna építé­sét, mert ennek a csatornának a soroksári Dunaágból kiágazó első szakasza, mint öntözőcsatorna rögtön és közvetlenül hasznot hoz. A tervek szerint a Duna-Tisza-csatorna Dunaharaszti mellett indul ki és Gyónig terjed egy szint­ben. Itt szivattyútelep felállítása lesz szükséges, hogy az ott kezdődő dombokon zsiliprendszerekkel 21 méterrel felemeltessék a csatorna és átemeltessék a víz az úgynevezett gerinctartályba. A gerinctartály Kecskemét északi határáig tart, ahol kikötő építése van tervbe véve. Innen a csatorna zsiliprendszerrel száll le és Okécskénél torkollik a Tiszába. A 106 kilométer hosszú csatorna oda-vissza hajózható lesz. Jelentőségét felesleges itt részleteznem. A Sió hajózhatóvá tétele folyamatban van és még ebben az évben megin­dulnak a hajók a Balaton és a Duna között. A mezőgazdasági tudományos és kísérletügyi intézeteknek is alkalmaz­kodniok kell a földreform következtében előállott termelési adottságainkhoz, ezért ezek mint tanácsadó intézetek és kisgazda kísérleti mintatelepek vannak hivatva dolgozni. Nagy feladat vár az állami gazdaságokra. A növénynemesítést, a nemesí­tett vetőmag szaporítását, a köztenyésztésre alkalmas állatok nevelését ugya­nis — amit a múltban nagyrészt a nagybirtokok láttak el — nemcsak el kell látnia, hanem fejlesztenie is kell és a fejlődést elő is kell mozdítania a földmíve­lésügyi kormányzatnak. Tekintettel arra, t. Nemzetgyűlés, hogy a mezőgazdaság tőkével nem ren­delkezik, lehetőségeket fogunk találni arra, hogy a gazdák hiteligényét kielé­gítsük. Külkereskedelmünkben új piacot találtunk a Szovjetunióban, amely or­szággal a felszabadulás után elsőnek kötöttünk kereskedelmi megállapodást és az erre irányuló új tárgyalások is folyamatban vannak. Biztató küátásokkal vettük fel ugyanekkor a kapcsolatot a nyugati orszá­gokkal is, amelyeknek jelentősége piac szempontjából esetleg növekedni fog, mert azokat a terményeket keresik, amelyeknek termelésére a kisüzemi gaz­dálkodás elsősorban alkalmas. A hároméves gazdasági terv megvalósítása jegyében indultak meg az 1947­48. év költségvetési előmunkálatai is. A hároméves tervvel kapcsolatos állam­háztartási kiadásokat külön költségvetés tartalmazza majd, természetesen a normál költségvetéssel szoros összefüggésben. A költségvetés a legszigorúbb takarékosság figyelembevételével készül, hogy a beruházási terv sikere ezáltal is minél jobban biztosítva legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom