Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Dinnyés Lajos nemzetgyűlési bemutatkozó beszéde, a kormány programja

A hároméves terv megvalósításához szükséges rendkívüli bevételek biztosítása céljából az adóalanyokat a kormányzat egyszeri vagyonszaporulati dézsma, vagy egyszeri vagyondézsma fizetésére fogja kötelezni. A vagyonszaporulati dézsmát azoknak kell fizetniök, akiknél az 1939. december 31-ei vagyonnal szemben 1947. január l-jén vagyontöbblet jelentkezett, tehát azoknak, akik az elmúlt hét esztendő alatt, kihasználva a háborús és inflációs idők vagyonszerzési lehetőségeit, vagyonukat gyarapították. Mindazok, akiknek tiszta vagyona 1947. január l-jén körülbelül a 75 000 forintot túlhaladja, vagyondézsmát fognak fizetni. Minden dézsma természetesen progresszív lesz, ezzel szemben a kisvagyonokat a kormányzat ezek alól a terhek alól mentesíteni fogja. A pénzügyi kormányzatnak az a törekvése, hogy a tehetősebbeket kell jobban megadóztatni. Kormányrendelet fogja szabályozni a kereseti és társulati adóknak a forintmérlegen alapuló új jogszabályait. A magángazdaság hitelellátása terén a szelektív hitelpolitika irányelveit követjük. Elsősorban termelési érdekeket és célokat szolgáló produktív hitelek nyújtására törekszünk mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar terén. Az új termelés biztosítása érdekében a mezőgazdaságot a kormány fokozottabb mértékben részesítette már eddig is hitelben. Ennek a célnak a szolgálatában áll a mezőgazdaságban most bevezetett zöldhitelakció is. Hitelpolitikánk szervesen beilleszkedik a hároméves gazdasági tervbe. Ennek sikerét kívánják szolgálni és biztosítani a bankok fokozottabb ellenőrzésével kapcsolatban a közelmúltban már folyamatba tett intézkedések, valamint az államosítás előkészítése. A bankok államosításának kérdése is napirendre került. Ebben a kérdésben nem csak a pártok között, hanem a pártokon belül is véleménykülönbségek mutatkoztak. A politikai pártok végeredményben valamennyien a bankok államosítása mellett foglaltak állást, és magam is azon az állásponton voltam, hogy a bankok államosítását is meg kell valósítani. Ezt az álláspontomat természetesen most is fenntartom s a kormány terve az, hogy a hároméves terv végrehajtásának megkezdésével a legnagyobb bankoknak már államosítva kell lenniök. Az erre vonatkozó megbeszélések már folyamatban vannak és mihelyt befejezést nyernek, a kormány hozzá fog kezdeni a bankok államosításának megvalósításához. Ami a külföldi kölcsönök ügyét illeti, ezekre az ország újjáépítésének céljaira szükség van. Szívesen látunk és veszünk igénybe külföldi kölcsönöket megfelelő pénzügyi feltételek mellett. A békeszerződés végrehajtása súlyos gondot jelent számunkra, azonban — mint eddig — ezentúl is pontosan eleget akarunk tenni fizetési kötelezettségeinknek. Pénzügyi politikánk talpköve továbbra is a forint stabilitásának feltétlen biztosítása marad. Ennek érdekében a bankjegyforgalom felső határát mindenkor úgy állapítjuk meg, hogy összhangban legyen a piacra kerülő árumennyi-