Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [17.] 197.1947. augusztus 21.
a püspöki kar nevében a hercegprímás deportálásnak minősíti a svábok kitelepítését, amit magyar szempontból igen károsnak tart. A levélből nem lehet pontosan kivenni, hogy ő mit akar, inkább azt, hogy általában elítéli és ellene van a sváb kitelepítésnek, de egyes részei a levélnek arra mutatnak, hogy talán csak azokat vigyük ki, akik magukat német nemzetiségűnek vallották. Ez a levél szövege lényegében és ezért a következő szempontokat említi fel: már több alkalommal kifejtette, hogy ezt a kérdést nem lehet elvontan megítélni, hanem csak a magyarországi körülményeken keresztül. Eltekintve attól, hogy a Volksbundista és SS-tagok 19 kimondottan ellenséges magatartást tanúsítottak Magyarországgal szemben, a német nemzetiségűek kategóriájára támaszkodni sem nemzetgazdasági, sem politikai szempontból nem alkalmas. Egy esztendős gyakorlatunk van a svábok kitelepítésében. Különösen Tolna és Baranya vármegyében a gazdag svábok általában rendkívül óvatosak voltak. Ok maguk sem a Volksbund, sem az SS tagjai nem voltak, ugyanakkor kétségbe nem vonható adatok tömege áll rendelkezésre, hogy az illető minden cselédjét, béresét és mindazokat, akik tőlük függtek, bekényszerítették a Volksbundba, sőt az SS-be is. Ok maguk azonban óvatosak voltak. Ha mi ezeket a sváb kategóriákat nem óhajtjuk kiszállítani, nemzetpolitikai szempontból azt mondanánk ki, hogy pont azokat a gazdag svábokat hagyjuk itt, akik fasiszta magatartást tanúsítottak és ezzel lehetetlenné tesszük a telepítési kérdésnek [aj megoldását. Ugyanakkor Szlovákiában olyan tendencia nyilvánul meg, hogy elsősorban a gazdag parasztokat telepítik ki Szlovákiából. Az ő véleménye tehát az lenne és javaslata is, a hercegprímási levéllel kapcsolatban, hogy a minisztertanács maradjon meg változatlanul a 12 330/1946. ME sz. rendelet 20 alapján, mert ez jelenti egyedül ennek a kérdésnek a rendezését. A minisztertanács rendelkezésére tudná bocsátani azon adatokat - amikor Nagy Ferencék ezt a kérdést keresztülerőszakolták, hogy ti. egyelőre fontossági sorrendben a német anyanyelvűeket ne bántsuk, a hallatlan nyomor a telepeseknél és egyéb kérdéseknek a zöme, mindenképpen onnan adódott, hogy külügyminiszterhez és Mindszenty hercegprímáshoz intézett levelét a fogalmazvány alapján 17/b. sz. mellékletként közöljük. Dinnyés Lajos miniszterelnöki félhivatalos levelezésében megtalálható Mindszenty hercegprímás ugyanezen tárgyban küldött távirata; ezt 17/c. sz. mellékletként közöljük. 19 A Volksbund der Deutschen in Ungarn a korábban létesült német népművelő egyesületből átszervezéssel, illetve egy csoportjának kiválásával 1938-ban alakult. 1940-ben, a második bécsi döntés után megállapodás jött létre, hogy tagjait mint népi németeket a hitleri Németországhoz tartozókként kezelik. A Volksbund der Deutschen im Ausland tagszervezeteként működött. Tagjai köréből az SS számára toboroztak. Szervezetei közreműködtek Magyarország német megszállásánál. Az SS = Schutz-Staffel (védő testület). 1925-ben Hitler személyes védelmére alakult. 1935 után az Allgemeine SS (általános SS) mellett létrehozták a Waffen SS-t (fegyveres SS), majd a második világháború idején ennek más különleges csoportjait. 20 Elírás történt, mivel a 12 330/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. december 29.) intézkedett a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítéséről
