Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [17.] 197.1947. augusztus 21.

kénytelenek voltak ehhez tartani magukat és a kitelepítetteknek 90%-a legalábbis földhözragadt szegény svábokból került ki és a gazdag svábok továbbra is ott vannak és élvezik a demokrácia minden áldását. Ennek a következménye az, hogy a mai napig pl. Magyarország egyes sváb településein az összes községi elöljárók, tanítók, papok, mind ezekből a svábokból kerülnek ki és a magyar telepeseknek megmaradását lehetetlenné teszik. Sokan jelentkeztek, hogy visszamennek a saját megyéjükbe, ahonnan jöttek. A magyar kormány nem vállalhatná, hogy az anyanyelveseket kivegyék és a rendeletet ilyen értelemben megváltoztassák. Kéri a minisztertanács állásfoglalását. [Bárányos] Földművelésügyi miniszter: Kénytelen volt most Tolnában járni és főképpen ott, a sváb településeken jelentkezik ez a kérdés elsősorban. Ez egy nagy probléma termelési szempontból, mert sehol ennyire kevés betakarítás utáni munka nem hiányzik, mint ott. [sic!] A svábok megálltak és nem művelik a földet. Azon a részen a tarlóhántással nagyon el vannak maradva. Az a kategória ez, amelyre nézve volt egy állásfoglalás a múlt évben, amikor a minisztertanács elvben megváltoztatta azt a rendelkezést, hogy a német nemzetiségűtek] és anyanyelvűek egyaránt kerülnek kitelepítésre.

21 Ez ott a gya21

A 12 330/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. december 29.) végrehajtása tárgyában kiadott 7010/1946. BM sz. rendelet (MK 1946. január 15.) szigorú de következetlen intézkedései ellen a tiltakozások áradata indult meg. Különösen a kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt részéről. A Minisztertanács is foglalkozott az üggyel az 1946. április 1-jei ülésén (98. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pont). Mindezek és az Egyesült Államok jegyzékei hatására a belügyminiszter ismételten módosította a végrehajtásról szóló rendeletet. Az áttelepítési miniszteri biztosokhoz és a mentesítő birtokokhoz intézett 32 920/1946/1/3. sz., május 10-én kelt rendelkezésében sorrendet állított fel az áttelepítéseket illetően. Áttelepítendőnek nyilvánította azokat, akik 1. az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vallották magukat; 2. a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagjai voltak; 3. akik magyarosított családnevüket német hangzásúra változtatták vissza; 4. akik bár az 1941. évi népszámláláskor német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat, ha a népszámlálást követően családi nevüket visszanémetesítették, a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak tagjai lettek, illetve ha a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai céljait és érdekeit a magyar nép rovására anyagilag vagy más módon önként támogatták. Áttelepítendőknek minősítette a rendelkezés azokat is akik önként jelentkeztek. Végül hangsúlyozta a rendelkezés, hogy mindazok a német anyanyelvű, de magyar nemzetiségű személyek, akik nem estek a fenti pontok alá — a 12 330/1945. ME sz. rendelet érvénybentartása mellett — további rendelkezésig áttelepítés alá nem vonhatók. A belügyminiszter 1946. augusztus 28-án kiadott 3473/1946.1/1. sz. újabb módosító rendelkezésében megállapította, hogy a fent ismertetett 32 920/1946. sz. rendeletének végrehajtása során egyeseket méltánytalanság ért. „Ez a megállapítás — olvasható a rendeletben — vonatkozik azokra a személyekre, akik az 1944. március 19-e utáni német megszállási időben, a Sztójay kormány és a németek közötti megegyezés folytán kényszerítő körülmények között kényszersorozás útján kerültek abba a helyzetbe, hogy a német fegyveres kötelék (SS)-be soroltattak be." Ezért elrendelte, hogy további intézkedésig visszatartandók azok, akik az 1941. évi népszámláláskor magyar nemzetiségűnek vallották magukat, ha csak besorozták őket, de a behívásnak nem tettek eleget, illetve ha bevonultak ugyan, de rövid időn belül megszöktek, továbbá azok, akiket azért soroztak be, mert a közigazgatás demokratikus gondolkodásuk miatt meg akart szabadulni tőlük. Mindkét rendelkezés a Miniszterelnökség iratanyagában (MOL XTX-A-l-j 1946-XXni/e-5373) ta-