Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [16.] 196.1947. augusztus 14.

letek már folytak, akkor is lehetett látni lépten-nyomon, hogy mind belföldön, mind külföldön egységes terv szerint diszkreditálni igyekeztek és olyan hangulatot akartak kelteni, hogy ezek nem lesznek tiszta választások. Emögött belés külföldi reakciós erők rejlenek. Céljuk a magyar demokráciát kompromittálni. Elterjesztették azt, hogy több mint egy milliót kizártak a választójogból. Ez hazugság. Körülbelül ugyanannyi van, mint 1945-ben. Itt egy igen jól átgondolt és megszervezett, jelentékeny bel- és külföldi erőkkel megszervezett diszkreditáló kampány van a magyar demokrácia ellen. Nyilvánvaló, hogy történtek provokációk és ez a baloldali pártoknak is árt. Mindezt látni kell annak a küzdelemnek általános kereteiben, ami folyik. A házmegbízottak között is vannak, akik a demokrácia ellen dolgoznak. Ezen nem lehet nyilatkozattal vagy becsületszóval változtatni. Arról lehet csak szó, hogy ezt maximális jóindulattal és a legnagyobb jóindulattal csinálják, de nem lehet szó arról, hogy a törvény megváltoztatásával globális visszavételt csináljanak. Ezzel tulajdonképpen ennek a diszkreditáló kampánynak a malmára hajtanánk a vizet. A választásoknak le kell folyniok, demokratikusan, a törvény értelmében. Ha valaki beáll ebbe az általános kórusba, akkor lényegileg akarva - nemakarva ezeknek segít. Véleménye az, hogy ténylegesen történtek visszaélések, ezeket a törvény alapján kell korrigálni. Ott meg van állapítva, hogyan történik az orvoslás és semmiféle globális visszavételről nem lehet szó. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Felhívja a figyelmet arra, hogy a legtöbb pa- nasz azért nem orvosolható, mert technikailag nincs meg az idő és a mód arra, hogy a törvényben előírt módon ez megtörténjék. Igen gyakran kizárási ok a fasiszta egyesület vezetőségéhez tartozás. A rendelet az államvédelmi osztály igazolását követeli meg. Az államvédelmi osztály nem is adhat ki annyi negatív igazolást, mint amennyire itt szükség lenne. A másik ok a sváb kitelepülés. A Statisztikai Hivatal 8 napi időtartamra tűzi ki az igazolvány terminusát. Akkor már lejár a felszólamlási határidő. Technikai módot kell adni a kérdések igazolására. A földbirtok elkobzás esete is gyakran fennforog. Emberek, akiknek soha nem volt földbirtokuk, ki vannak hagyva elkobzás miatt. Hogyan igazolja, hogy nem volt földbirtoka? Nem járhatja végig az ország összes telekkönyvi hivatalát igazolvány végett. Kérdi a belügyminisztert, hogyan képzeli megoldhatónak azt, hogy az ilyen kérdéseket orvosolják? Rákosi Mátyás államminiszter: Ok ezt a kérdést külön már a kisgazdapárt egy delegációjával megbeszélték. A törvény módot ad arra, hogy maximális számú fasisztát zárjanak ki a választójogból. A ténylegesen kizártak kb. 1/6-át teszik ki annak a számnak, amely a fasisztákra leszavazott. A fasiszták java még így is benne van. Sajnálja, hogy a demokratikus minisztertanácsban beszélnek erről és nincs panasz arra, hogy még így is túl sok maradt benne. Kb. 100 000 összeíró működött. Ha ezeknek 1%-a fasiszta, akkor is 1000 ember rosszindulatúan kezeli a kérdéseket. Az ő összeírója pl. Endre László unoka-