Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [16.] 196.1947. augusztus 14.

testvére volt. Ezt is vegye a közellátásügyi miniszter figyelembe. Nagyon élesek a harcok a reakció és a demokrácia között. Ilyesmik elkerülhetetlenek. A mi bajunk az, hogy keveset zártak ki. Szabolcs megyében úgy látja, hogy 4%-ot zártak ki, holott ott 1939-ben a legnagyobb rész a fasisztákra szavazott. Amikor a számot meglátta, az volt az érzése, hogy a törvényt nem hajtották végre egészen. Pláne, ha vannak a kizártak között rendes emberek is. Ahol kiáltó igazságtalanságok vannak, jóvá fogják tenni. Az 1945-ös statisztika szerint Budapesten 18 000 embert vettek vissza a listára. Budapesten ezzel 18 000 jóvátételt meg lehetett csinálni. Ez bizonyos fokig ellentmond a pénzügyminiszter aggályainak. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Most nagyobb a szám. Állítólag 130 000 emberről van szó. Rákosi Mátyás államminiszter: Ez a művelet elsősorban a Pfeifferék és Baloghék választóit menti, mert lehet, hogy 10%-a rossz a kizárásoknak, — ez is egy igen magas szám — eddig Budapesten 6000 MKP tagot zártak ki. Nem kell pánikba esni. A B-listázás idején is jöttek vészhírek, hogy megáll a közigazgatás és kiderült, hogy ezek mind manőverek voltak. Ne engedje magát a közellátásügyi miniszter ilyen dolgokkal pánikba vinni és még kevésbé jöjjön olyan javaslattal, hogy globális intézkedéssel vegyük ezeket vissza. Ok már ezt a kérdést egyszer letárgyalták és eddig minden komoly panaszt rendbehoztak. Másrészt akar valamit az önkéntes bevallásról mondani. Dobi miniszter mondta el neki, hogy megjelent nála egy paraszt-delegáció, melynek vezetője egy volt kisgazdapárti képviselő volt. Ez elvesztette a választójogát azzal, hogy a megyei MEP

31 tagja volt. Erre hozott a községtől egy igazolványt, hogy ez az állítás helytelen, holott Dobi miniszter ismerte az embert személyesen és tudta, hogy igenis a MEP tagja volt. Ha ilyesmi megtörténhet, akkor a fasisztákat sem fogja izgatni, hogy ki kell jelenteni, hogy nem voltak fasiszták. Volt olyan is, hogy kötelező volt szavazni, 100 000 ember mégsem szavazott. A kormánynak amnesztiát kellett adni. Ez a javaslat teljesen értéktelen. Ma reggel volt nála egy csepeli küldöttség. Sváb községben 120 magyar telepes. Ez is benne volt azok között, akik megvesztegették a Statisztikai Hivatalt. Mégsem tudnak egyetlen svábot törölni, mert a tanító, a pap és a jegyző is fasiszta volt, és ma is ott fungál a községben. Nem lehet így leegyszerűsíteni a dolgokat. Az a követelése a közellátásügyi miniszternek, ahol rosszindulat játszott közre, ott feltétlenül helyesbíteni kell, az helyes. Egyéb kívánsága lehetetlen. A törvényt azért hoztuk, hogy kevesebb fasisztát küldjenek be a Parlamentbe, mint 1945-ben. A dolgokat úgy kell nézni, ahogy vannak. Ennek a felszólalásnak az eredménye az legyen, a belügyminiszter hasson oda, hogy az egyes jogos felszólamlásokat valóban orvosolják, annál is inkább, mert az a koalíciós pártok érdeke is. Ezzel 31 Magyar Élet Pártja. 1939. február 22-én alakult, a Magyar Nemzeti Egység Pártja utódaként, mint új kormánypárt.