Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege
gyár állampolgárságú személyek és a magyarországi székhellyel bíró jogi személyek erdélyi vagyonára is rá akarták tenni a kezüket. A romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság e törekvésnek gátat vetni kívánó jegyzéke is csak részleges eredményt ért el; a magyar kormány részéről e tárgyban kezdeményezett kétoldalú tárgyalás pedig tulajdonképpen kudarcba fulladt: a mindkét fél által lényegében elfogadott egyezménytervezetet félretéve, egyoldalúan s természetesen a román törekvéseknek megfelelően, a román kormány rendeletben szabályozta a zárolt magyar javak kérdését. 225 A román-magyar barátság hangoztatása és ilyen jellegű egyes gesztusok 226 ellenére feszült viszonyt csak rontotta a román kormánynak a Petrozsényi Kőszénbánya Rt. magyar kézben lévő részvényeinek a szovjet jóvátétel céljára való felhasználásával kapcsolatban felvetett adó- és illetékfizetési igénye. 227 Csehszlovák viszonylatban a csehszlovák kormánynak a magyar lakosság áttelepítésére irányuló makacs törekvése, illetve ebben az időben elsősorban az 1946. február 27-én aláírt csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtása körüli zavarok jelentették a feszültség forrását 228 A megállapodás értelmében annyi felvidéki magyar áttelepítésére kerülhetett sor, ahányan a magyarországi — csehszlovák részről erősen túlbecsült létszámú — szlovákság köréből áttelepülnek Csehszlovákiába. Csehszlovák részről toborzási akciót folytattak a magyarországi szlovákok között, míg a csehszlovákiai magyarok közül az ottani hatóságok jelölték ki az áttelepítendőket. Ennek a következménye az lett, hogy Csehszlovákiából elsősorban a módosabb, nagyobb birtokkal, földterülettel rendelkező magyar családokat telepítették át, míg a magyarországi toborzás főleg a szegényebb szlovákok körében volt eredményes. Ennek ellenére az áttelepülésre jelentkezett szlovákok közül többen utólag visszavonták a kinyilvánított szándékukat. A lakosságcsere — mivel már az egyezmény előtt is sokezer magyar kényszerült Szlovákiából átmenekülni — a kicserélt lakosság létszámát és vagyoni erejét tekintve sem volt egyenértékű. 229 Az áttelepített szlovákok közül — főleg akik magyar többségű falvakban kaptak elhelyezést az onnan kitelepítettek házaiban — számosan visszaszöktek Magyarországra, az eredeti lakóhelyükre. 230 Másrészt a Csehszlovákiában maradt jelentős magyar lakosság nemzetiségi jogainak biztosítása rendezetlen maradt. Ezen kívül az átköltöztetések, a szerelvények indítása vasútforgalmilag és anyagilag is megterhelte az országot, aminek folytán a csehszlovák jóvátételi szállítások 225 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 97. és a [9.] 189. sz. jegyzőkönyv 65. napirendi pontját és ezek jegyzeteit. 226 Lásd a [20.] 200. sz. jegyzőkönyv 52. napirendi pontját. 227 Lásd a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 88. napirendi pontját és a 18/c. sz. mellékletét. 228 Lásd a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 16., a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 69. és a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 21. napirendi pontját. 229 Lásd a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 69. napirendi pontját. 230 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 50., és a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 13. napirendi pontját.
