Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [15.] 195.1947. augusztus 8.
Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti 24 186/1947. számú javaslatát pedagógus státus tárgyában, a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára felhívja a figyelmet, a kormány kinyilatkoztatta, hogy legkisebb tanítói fizetés 300 forint lesz. 93 Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 79. Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár] előterjeszti módosított javaslatát az embersporttal kapcsolatos esélyfogadások szabályozása tárgyában. A bevétel a bevételi számlán folyik be, a felhasználás a Nemzeti Sport Bizottság elnökségének közreműködésével történik. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Azzal a kikötéssel, hogy albérletbe kiadni nem lehet, csak állami szerv rendezheti. 94 Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 93 A Pénzügyminisztérium előterjesztésében rámutatott arra, hogy a státusrendezést a pedagógusok érdekképviselete a legerélyesebben sürgette, azzal valamennyi koalíciós párt egyetértett, továbbá a Gazdasági Főtanács 1947. augusztus 6-i ülésén elvileg elfogadta. Jelezte, hogy a rendelkezés kereken 34 500 alkalmazottat érint, akiknek a törzsfizetése 1947. augusztus 1-jei adat szerint egy évre 142 millió forintot tett ki. A rendezés után bruttó törzsfizetésük 164 millió forint kiadást jelentett, ami azonban számításaik szerint csökkenhetett a természetbeni lakások és élelmezési illetmények következtében mintegy 6,8 millió forinttal. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. Lásd a 9810/1947. Korm. sz. rendeletet, MKRT 1947. augusztus 10. 94 A Pénzügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapban e tárggyal kapcsolatban csak a rendelet tervezete található. A Pénzügyminisztérium 163 287/1947. X. a. sz. előterjesztése egyrészt a sportlétesítmények leromlott állapotával indokolta az embersport esélyfogadások bevezetését, másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy „a háború előtt a sportot támogató magánszemélyek és iparvállalatok olyan viszonyok közé kerültek, hogy ezt a támogatást, amelyre a jelenlegi helyzetben fokozott mértékben volna szükség, nem tudják nyújtani." Utalt arra, hogy a kincstár és a közületek sem képesek ezt biztosítani. „Mindezeken felül — olvasható az előterjesztésben — az 1948. évi londoni olimpiai játékok előkészületeire és az arra szóló kiküldetésekre szükséges mintegy 1 000 000 forint biztosítása is a magyar sport súlyos gondjai közé tartozik." (MOL XTX-A-l-j 1947-XXII-9354, valamint uo. 10 690) Az előzményekről - a Gazdasági Főtanács irataiból kitűnik, hogy az embersport esélyfogadások bevezetésére vonatkozó igény magánosok és a Főváros részéről már 1946 márciusában felmerült. Az eredeti elképzelés az volt, hogy magántársaság kapjon engedélyt a fogadások megszervezésére. Ezt tartalmazta az 1947. március 14-ei minisztertanácsi ülés elé került előterjesztés is. A minisztertanács azonban a Gazdasági Főtanácshoz utalta az ügyet, amely az 1947. május 14-ei ülésén (6. napirendi pont) úgy foglalt állást, hogy csak tisztán állami érdekeltségű szervre szabad bízni a fogadások lebonyolítását. (MOL XTX-10, 61. d. XVni/11. Sport. 1946-1947. 3178/1947.) A megjelent rendelet végül a Postatakarékpénztár feladatává tette a fogadások kézbentartását. Lásd még a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját.
