Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [15.] 195.1947. augusztus 8.
80. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti az igazoló eljárásról szóló rendelettervezetét. 95 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény György államtitkár]: A 6. §-hoz kiegészítés szükséges. A 13. § tekintetében technikai kérdést kell a pénzügynek és az igazságügynek kitárgyalnia 96 Jó lenne az is, ha a pártok lehetőleg jogászt küldenének ki. 97 Rákosi Mátyás államminiszter: Van egy sor pont, ahol nem tudunk megegyezni. Az volt a gondolat, hogy nem kell a Nemzeti Bizottságot teljesen kikapcsolni, mert a 2. § a Budapesti Nemzeti Bizottságot minden eddigi jogától megfosztja. [Ries] Igazságügyminiszter: A múlt minisztertanácson ezt előadta és akkor Rákosi miniszterelnökhelyettes is hozzájárult. Tárcaközi bizottság vizsgálta felül a Nemzeti Bizottság igazolásait és teljes[en] törvénytelen részeket tapasztalt. 98 A fő szempont az anyagi szempont volt. [Dinnyés] Miniszterelnök: Ez már háromszor volt minisztertanácson és számtalanszor pártközi konferencián. Leghelyesebb volna pártvezetői konferenciát összehívni. [Ries] Igazságügyminiszter: Az egész ország fel van háborodva az ügy miatt. 95 Előzményét lásd a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 66., az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 80., a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 25., a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 106. és a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 29. napirendi pontjában. Az Igazságügyminisztérium 1947. július 23-án kelt számnélküli előterjesztésében emlékeztetett arra, hogy a minisztertanács az 1947. évi március hó 27. napján tartott ülésén (169. sz. jegyzőkönyv 28. napirendi pont) hozott határozatával elrendelte az igazoló eljárások felfüggesztését és az igazolóbizottság működésének szüneteltetését, egyben kimondta, hogy egységes jogszabályban kell rendezni az egyes igazolóbizottságok eltérő gyakorlatát. Az igazságügyminiszter az igazolóbizottságok megalakításával kapcsolatos tennivalókat és az igazoló eljárások felügyeletét magának kívánta fenntartani. Kiterjeszteni javasolta az igazolási eljárást bizonyos esetekben azokra is, akik csak 1945 után vállaltak olyan állást, amely körében egyébként igazoló eljárásnak volt helye. Javasolta meghatározni az igazoló nyilatkozatok benyújtásának végső határidejét. A már lezárt ügyekkel kapcsolatos új bejelentések alapján folytatandó eljárást is javasolta egységesíteni, meghatározva az új bejelentésben felhozható adatokat, másrészt ezek megvizsgálására — az esetleges visszaélések elkerülése céljából — központi bizottság létesítését kezdeményezte. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. 96 A rendelettervezet 13. §-a az igazoló eljárás, illetve a B-listázás során hozott határozatok összhangjának a megteremtését célozta s lehetővé kívánta tenni azok számára, akiket B-listázás során bocsátottak el, hogy politikai magatartásuk igazolása után más foglalkozási ágban elhelyezkedhessenek. 97 A rendelettervezet 9. §-ára vonatkozik az utalás, amely szerint az igazolóbizottságok tagjait a pártok és az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezetei részéről javasolt személyek köréből az igazságügyminiszter jelöli ki. 98 A 2. § mondta ki azt, hogy az igazolóbizottságok megalakítása tekintetében a megyékben a főispánokra bízott teendők ellátása Budapesten az igazságügyminiszter feladata. A tárcaközi bizottság vizsgálatáról lásd a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját.
