Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege

időből származó jelentős adósságtörlesztési kötelezettségei,

211 amelyekkel szintén szembe kellett néznie - különben az a veszély fenyegette, hogy kiszorul az olyannyira szükséges felszerelések, berendezések, anyagok beszerzése szempontjából nélkülözhetetlen európai piacról. Az összes körülmény tehát — még a Szovjetuniónak járó szállítások teljesítése is — azt kívánta volna, hogy a magyar kormány két kézzel kapjon a Marshall-programban rejlő gazdasági segítség után; idegen hatalmi érdekek miatt és főleg ideológiai célok szolgálatában mégis elutasította azt. így a háború utáni egyébként is nehéz helyzetet tovább súlyosbító feltételek mellett kerülhetett sor az ország újjáépítését célul tűző hároméves terv meghirdetésére és megkezdésére. A hosszas előkészítés után 1947. június 2-án a koalíciós pártok értekezlete elé került tervvel kapcsolatban az adott időszak több problémája megmutatkozott. Mindenekelőtt éppen az, hogy a terv részleteit, a beruházások keretösszegeit és a fedezeti forrásokat csak a pártközi értekezlet vitatta meg és hagyta jóvá, a kormány és a parlament elé azonban nem kerültek - annak ellenére, hogy az ország sorsát hosszabb távon meghatározó állami beruházási, költségvetési programról volt szó. Az alapvetően a kommunista párt elgondolásának megfelelően kialakított terv további problémája volt, hogy őszintétlenségben fogant. „A terv — mondta a kommunista párt vezérszónoka a törvény parlamenti vitája során — nem a magántulajdon megszüntetését, nem a munkáspártok diktatúráját, nem a szocializmus bevezetését jelenti, hanem hazánk demokratikus fejlődésének gazdasági megalapozását."

212 Erre is szolgálhatott volna valóban a terv, de már elfogadása idején több jel utalt arra, hogy a tervgazdálkodáson túlmutató szovjet típusú irányított, tervutasításos gazdaság megteremtését, a piacgazdaság felszámolását, mindenesetre annak előkészítését is célba vette. Nem volt megnyugtató a terv beindítása annak következtében sem, hogy a 6,3 milliárd forintos beruházási programnak csak mintegy kétharmadára tudtak költségvetési fedezetet biztosítani, míg egyharmadát a vállalatok beruházásaitól, illetve külföldi hitelezőktől, befektetőktől remélték. Ezek a költségvetésen kívüli források azonban éppen az adott időszakban hozott döntések: a nagybankok állami ellenőrzés alá vonása, majd államosítása, ezek érdekeltségi körébe tartozó vállalatok államosítása,

213 a mezőgazdasági üzemek központosítása, a nagyvagyonok erős megadóztatása,

214 a külföldi kölcsönlehetőség ideológiai alapon történt elhárítása stb. következtében elzárultak. 211 Lásd a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 53., a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 82., a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 73., a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 79., a [20.] 200. sz. jegyzőkönyv 21., 29. és 90. napirendi pontját. 212 A 3 éves terv parlamenti vitájában az MKP vezérszónoka Mód Aladár volt. (NN VIII. k. 254. hasáb. 1947. július 1.) 213 Lásd a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 26. és a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 28. napirendi pontját. 214 Lásd a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 29. napirendi pontját.