Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege

A hároméves terv megvalósításához szükséges tőkét és más eszközöket az említett államosítások, adózási intézkedések mellett a különböző alapoknak költségvetésbe történt beolvasztásával,

215 a gazdasági intézmények összevonásával, racionális működtetésével,

216 a közszolgálati alkalmazások és a külföldi kiutazások szigorú ellenőrzésével,

217 a háború végén külföldre került magyar javak visszaszerzése révén

218 igyekezték pótolni. Nem tekinthetők elhanyagolhatóknak ebből a szempontból a munkaintenzitás fokozására irányuló törekvések sem: a termelékenység emelésének fontos - sőt tulajdonképpen legfontosabb eszközéül szolgált a teljesítménybérezés széleskörű bevezetése.

219 A hároméves terv megkezdéséhez és a gazdasági élet talpraállításához jelentős mértékben járultak hozzá a szomszédos és a nyugat-európai országokkal kötött árucsereforgalmi megállapodások, az ezek alapján behozott áruk. Az indulásnál különösen nagy jelentősége volt az Egyesült Államoktól kapott 30 millió dolláros áruvásárlási hitelnek, továbbá annak, hogy Angliából, Franciaországból és Svájcból szerszámgépek, Angliából textilgépek, a Szovjetunióból vasúti teherkocsik, Franciaországból és Németországból amerikai mozdonyalkatrészek kedvezményes behozatalára nyílt lehetőség 220 valamint — a német felvevőpiac kiesése után —, hogy az angol-magyar megállapodás alapján az ország élelmiszerfeleslegét kedvezően, szabadon felhasználható fontsterling ellenében el tudták helyezni.

221 Egykorúlag is ellentmondásosan ítélték meg a szovjet-magyar kereskedelmi megállapodást, elsősorban talán azért, mert bár értékes nyersanyagok behozatalára adott lehetőséget, de szovjet részről olyan mennyiségű feldolgozott termék (pl. hengerelt áru) szállítására tartottak igényt, 215 Lásd a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 43. napirendi pontját. 216 Lásd az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 10., 44-45., 84., 109. és a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 51. napirendi pontját. 217 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 49., a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 52. és az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pontját, továbbá az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 4. és a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 35. napirendi pontját. 218 Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 121., a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 49., a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 95-96., a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 38., a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 80., a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 10., a [20.] 200. sz. jegyzőkönyv 20. és 22., valamint a [21.] 201. sz. jegyzőkönyv 65. napirendi pontját. 219 1946 októberében a gyáripari munkások közel 64 százaléka dolgozott időbérben és csak 36 százalékuk teljesítménybérben, 1947 augusztusára ez az arány 26, illetve 74 százalékra módosult. Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története. 1945-1985.1. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985. 72. p. Lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 72., a [4.] 184. sz. jegyzőkönyv 41. napirendi pontját. 220 Lásd a [9.] 189. sz. jegyzőkönyv 45., a [16.] 196. sz. jegyzőkönyv 81., a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 32., a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 19., és a [22.] 202. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 221 Lásd a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 69. és a [18.] 198. sz. jegyzőkönyv 32. jegyzetét.