Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány teljesítménye, mérlege

szemben a szovjet táviratok elvárásának megfelelően döntött. Ráadásul — az érvek felsorakoztatása helyett — Rákosi valósággal letorkolta a meghívás elfogadása mellett érvelő két kisgazdapárti minisztert. Dinnyés miniszterelnök pedig a vonatkozó kisgazdapárti határozatot alapszabályellenesnek minősítette, jelezve, hogy azt nem tartja érvényesnek és magára nézve kötelezőnek. Végül nem járult hozzá a kormány ahhoz sem, hogy Bede londoni képviselő akár csak nemhivatalos formában is megfigyelője legyen a párizsi értekezletnek.

198 A Szovjetunió hatalmi szempontjait a magyar érdekek elé helyezve így kényszeredetten lemondott a kormány az ország újjáépítéséhez szükséges anyagi eszközök megrázkódtatások nélküli előteremtésének lehetőségéről. Groteszk módon a magyar kormány erre a szovjet-magyar pénzügyi tárgyalások kínos alkudozásokat jelentő, hosszan elhúzódó sorozatának kellős közepén kényszerült rá. Ezek a tárgyalások még a Nagy Ferenc-kormány idején kezdődtek és az első Dinnyés-kormány egész időszaka alatt folytatódva, csak az év végén megkötött egyezménnyel fejeződtek be. Céljuk az volt, hogy a különböző címeken felmerült szovjet igényeket végre átfogóan rendezzék, hogy tisztán lássák mivel tartozik az ország a Szovjetuniónak és mivel rendelkezhet mint a sajátjával. A szovjet igényekről egy 1947 májusában készített feljegyzés szerint is csak hozzávetőleges ismeretei voltak a magyar kormánynak.

199 Az teljesen egyértelmű volt, hogy még az 1945. év folyamán a Szovjetunió kormánya által nyújtott 850 millió pengő kölcsönt (bár a kölcsönadott összeg a szovjet hadsereg által a különböző magyar pénzintézetektől elszállított bankjegykészletből származott) vissza kell fizetni. Szovjet kalkuláció szerint — az 1945-ös év tavaszán érvényes árfolyamon számított 250 pengőt véve 1 dollárnak — ez a tartozás 3 200 000 dollárnak felelt meg. A potsdami határozmányok

200 alapján szovjet részről követelték továbbá annak az összegnek a megfizetését, amellyel Magyarország tartozott Németországnak illetve magyar vállalatok német vállalatoknak - figyelmen kívül hagyva a magyar követeléseket, amelyek a tartozásnál jóval magasabb összeget jelentettek, de amelyekről a békeszerződésben a magyar félnek le kellett mondania.

201 Szovjet részről a német 198 Lásd a [9.] 189. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját, valamint Szűcs László-Vida István: A Marshall-terv és Magyarország. Levéltári Szemle. 1998.1. sz. 32-44. pp. 199 MOLXK-J-l-j 1947. SZU-IV-563. 2 430^21. pp. 200 A szövetséges hatalmak 1945. július 17. - augusztus 2. között tartott potsdami értekezletéről kiadott jelentés IV fejezetének 8. és 9. pontja szerint a Szovjetunió lemondott jóvátétel címén támasztható minden igényéről Németország nyugati megszállási övezetében lévő német vállalatokban való részesedését illetően s lemondott a német követelésekről minden országban, kivéve a keleti megszállási övezetben lévő német vállalatokat, továbbá a Bulgáriában, Finnországban, Magyarországon, Romániában és Kelet-Ausztriában lévő német követeléseket. (Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései. Szerk. Halmosy Dénes. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966. 651. p.) 201 A békeszerződés (1947. évi XVIII. tc.) 30. cikkének 4. pontja törölte Magyarország és a magyar állampolgárok Németországgal, illetve német állampolgárokkal szemben 1939. szeptem-