Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [14.] 194.1947. július 31.
Felvették az igazságügyminiszterrel az érintkezést. 7 Amennyire ő informálva van, a rendelet megalkotásánál a közjogi szempontokat is figyelembe vették. [Ries] Igazságügyminiszter: Van egy bekezdés, amely alkotmányellenes. 8 [Rajk] Belügyminiszter: A jogi aggály a 9. § (2) bekezdése körül merült fel. Eszerint a belügyminiszter felhatalmazást nyerne arra, hogy összevonásokat rendelhessen el az állománycsoportokban és az elnevezéseket megváltoztathassa, valamint új közigazgatási hatóságokat hozhasson létre. 9 [Ries] Igazságügyminiszter: Ez teljesen beleütközik a felhatalmazási törvénybe. [Rajk] Belügyminiszter ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ennek a rendeletnek említett paragrafusa semmiféle rejtett szándékot nem tartalmaz. A hatósági jogkör jelenlegi szervezettsége mellett a Belügyminisztériumot jelenti. [sic!l Közvetlenül a rendőrség 56 egységével kell foglalkozniuk. Az átszervezéssel kapcsolatban meg akarják teremtem annak a lehetőségét, hogy pl. a folyamrendészet mint másodfokú hatóság kihelyeztessék a Belügyminisztériumból és részére egy új másodfokú hatóságot teremtsünk meg. Itt a rendőrségi szervezet praktikus módosításáról van szó, amely eddig átmeneti jellegénél fogva nem történhetett meg. Kéri ennek a szempontnak a mérlegelésével döntsön a minisztertanács: az ő jogászai véleménye szerint ez nem egy olyan felhatalmazás és a hatáskörének nem egy olyan mértékű kiszélesítése, amely a felhatalmazási törvénnyel ellentétben állna. Ténylegesen megbénul enélkül a rendőrség továbbfejlesztése. [Ries] Igazságügyminiszter: Kénytelen fenntartani aggályait, mert nemcsak ezekről van szó. Az elmondott célszerű és racionális intézkedéseket a belügyminiszter megtehetné anélkül, hogy külön felhatalmazást kérne a minisztertanácstól. Azonban itt szervezeti kérdésekről van szó, amelyekre vonatkozó rendelet kibocsátását a felhatalmazási törvény kifejezetten megtiltja. Nem lehet a közigazgatást szervezetileg megváltoztatni. Megmondta Szebenyi Endre államtitkárnak is, ki vannak téve annak, hogy ha egy ilyen kérdés a 7 Előzményét lásd a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 76. napirendi pontjában. A Belügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapban e tárggyal kapcsolatban csak az Igazságügyminisztérium T. 2870/1947. sz. 1947. július 22-én kelt észrevétele található. Ebben a tervezet 2. §-ának (2), a 4. §, az 5. § és a 12. § (2) bekezdésével kapcsolatos, főleg jogszabályszerkesztési vonatkozású megjegyzéseit közölte. 8 Az alkotmányossági aggály a rendeletek kibocsátására adott felhatalmazásról szóló 1946. évi XVT. tc. 1. § (2) bekezdésében foglalt korlátozással állt kapcsolatban. Lásd a bevezető tanulmány 160. sz. jegyzetét. 9 Helyesen: a 6. § (2) bekezdése képezte kifogás tárgyát. A tervezetnek ez a része a végleges szöveg 7. § (2) bekezdésében nyert megfogalmazást — az elhangzott javaslatok figyelembevételével — a következő formában:, A belügyminiszter felhatalmazást nyer arra, hogy az államháztartás kiadásainak csökkentésére és a hároméves terv vitelének biztosítására, a meglevő hatóságok és szervek összevonásával, szükség esetén, új középfokú hatóságokat, illetve szerveket létesítsen."
