Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [14.] 194.1947. július 31.

Közigazgatási Bíróság elé kerül, ott joggal állapíthatják meg, hogy a miniszter­tanács átlépte hatáskörét. Erre nincs szükségük. Ez nem egy kellemes kérdés, ezért kötelessége jogi álláspontját fenntartani. [Rajk] Belügyminiszter: A maga részéről nem lát fennforogni aggályt, mi­után ezt a kérdést alaposan megnézte. Itt ilyen mérvű átszervezéseket végre­hajtott már. Pl. egységes államvédelmi osztályt hoztak 10 létre, ez szervezeti változtatás volt. Ezt az átszervezést az élet logikája és a felhatalmazási törvény alapján sem kifogásolhatták volna, még a Közigazgatási Bíróság sem. Ha a minisztertanács aggályosnak tartja a dolgot, nem tehet semmit, de a miniszter­tanácsnak mérlegelnie kell azt, hogy a jelenlegi szervezettség nem megfelelő. [Dinnyés] Miniszterelnök: Gyakorlatilag ez mit jelent? [Rajk] Belügyminiszter: Azt, hogy azonnal szükség lenne közúti-, határ-, folyam-rendőrség megteremtésére, Országos Szaktanulmányi Intézet megte­remtésére, kórházak, műszaki intézetek, stb. létesítésére. [Dinnyés] Miniszterelnök: Ez szervezeti átállítás kérdése. [Rajk] Belügyminiszter: Ez a rendőrség struktúráját nem érinti. [Bán] Iparügyi miniszter: Mit jelent a 10. §? 11 [Rajk] Belügyminiszter: Ez egy egészen más kérdés. Ebben semmi új nincs. A rendőrséget eddig is az általánostól terjesen eltérően szabályoztuk. Erre most azért van szükség, mert most van elkészítés alatt az előléptetések egységes szabályzata. Ennek a szabályzatnak elfogadása a pénzügyminiszterre is vonatkozik. Automatikus előléptetést jelent. A pénzügyminiszternek hozzá kell járulni. Ez semmiféle olyan dolgot nem jelent, hogy 24 óra alatt valakiből vezérezredest óhajt csinálni. [Dinnyés] Miniszterelnök: Nem tudja, hogyan van ez a rendőrségnél, de a honvédségnél alezredesig a honvédelmi miniszter léptet elő, azon felül a köz­társasági elnök. Nem tudja a rendőrségnél ez hogy van? [Rajk] Belügyminiszter: Ott sokkal szorosabban van korlátozva, mert ott csak alhadnagyig lehet a miniszternek saját hatáskörében előléptetni. [Dinnyés] Miniszterelnök: És az új szabályzatban? 10 Az utalás minden bizonnyal arra az 1946 októberében történt átszervezésre vonatkozott, amikor Tömpe István menesztésével felszámolták a Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitány­ságának Politikai Rendészeti Osztályát s azt Péter Gábornak rendelve alá, a Magyar Államren­dőrség országos hatáskörű Politikai Osztályába olvasztották be. Ezt a korábban alkotmányossági szempontból nem kifogásolt precedenst próbálta Rajk jogalapként felhasználni az újabb szerveze­ti változtatáshoz. 11 A 10. § azt mondta ki, hogy a belügyminiszter a Magyar Államrendőrség budapesti főkapitányságának szervezetéről és az Államrendőrséget érintő egyes kérdésekről szóló 8490/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. szeptember 25.) 9. §-ában meghatározott állománycsopor­tok közül egyeseknek összevonását rendelheti el, elnevezésüket és egyes csoportok tagjainak rendfokozati elnevezését megváltoztathatja, szükség esetén pedig új államcsoportot létesíthet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom