Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [12.] 192.1947. július 24.
A rendőrség, mint a közbiztonsági szolgálatra rendelt fegyveres testület működésének alapja a fegyelem. A testületnél a fegyelmet teljes mértékben meg kell szilárdítani és fenn kell tartani. A jelenleg érvényben levő fegyelmi szabályzat rendelkezései a fegyelem megszilárdítására nem nyújtanak kellő lehetőséget. Az 5047/1919. ME számú rendelet 90 41. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott 2500/1920. BM számú fegyelmi szabályzat 91 rendelkezése szerint a jelentéktelen mulasztásokat meghaladó minden fegyelmi vétséget csak fegyelmi eljárás során lehet elbírálni és megtorolni; ez az eljárás igen hosszadalmas és nehézkes. A szolgálat érdekei azt kívánják, hogy az elkövetett fegyelmi cselekmények nyomban megtoroltassanak. Ennek a célnak elérésére a fenyítő eljárás mutatkozik a legalkalmasabb eszköznek, amikor is a cselekmény súlyával megfelelően arányban álló fenyítés gyors kiszabásával és végrehajtásával a fegyelmet hatályosabban lehet kezelni. Az érvényben levő fegyelmi szabályzat fenyítő eszközként csak kis összegű rendbüntetés, az őrszemélyzet tagjaival szemben pedig legfeljebb négy napi elzárás büntetés kiszabását engedi meg, ezért szükséges, hogy a fenyítési nemek kiterjesztessenek és súlyosbíttassanak, továbbá, hogy a rendőrség tagjaival szemben általában a fenyítő eljárás alkalmaztassék, a fegyelmi eljárás pedig csak akkor, ha súlyosabb természetű fegyelmi vétség elkövetése forog fenn. Az egyes fenyítési nemek a honvédségi szolgálati szabályzat rendelkezéseivel összhangban állanak. A fegyelmi eljárással kapcsolatos többi rendelkezések az 5047/1919. ME számú rendelet rendelkezéseinek helyébe lépnek, lényegesebb változtatás nélkül. A 6. § (1) bekezdése azokat a középfokú hatóságokat tünteti fel, amelyekre a rendőrség szervezete tagozódik. A rendőrségnek azonban több olyan alakulata van, amelyek szervezetileg a meglevő középfokú hatóságok egyikéhez sem illeszthetők be, s amelyek éppen ezért a szolgálat ellátása tekintetében is a belügyminiszter közvetlen irányítása, felügyelete és ellenőrzése alá rendeltettek. Ez az eljárás a Belügyminisztérium teendőit nagymértékben növelte és túlzott centralizációt idézett elő. Ilyen szervek pl. a 18 880/1923. BM számú rendelet 92 alapján működő szaktanulmányi felügyelőség, a 6690/1945. ME számú rendelet 93 2. §-ának (5) bekezdése alapján létesített őrsparancsnokképző tanosztály, tiszthelyettesi tanosztály, a kistarcsai, székesfehérvári, szombathelyi, pécsi, szegedi, debreceni és miskolci tanosztályok, a kiskunhalasi 90 Az 5047/1919. ME sz. rendelet (MRT 1919. 752-768. pp.) a rendőrség államosításáról intézkedett. 91 A 2500/1920. BM sz. szabályzat nem jelent meg a Magyarországi Rendeletek Tárában. 92 A 18 880/1923. BM sz. rendelet (MRT 1923. 411^15. pp.) az állami rendőrség országos szaktanfolyamainak szervezetéről, az országos szaktanulmányi felügyelő hatásköréről és a tanfolyamok fegyelmi rendtartásáról intézkedett. 93 A 6690/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. augusztus 19.) a csendőrség feloszlatásáról és az Államrendőrség megszervezéséről szóló 1690/1945. ME sz. rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában intézkedett.
