Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [12.] 192.1947. július 24.
lovastanosztály, a központi kiképző zászlóalj, a közlekedési tanosztály, a 135 531/1945. BM számú rendelettel 94 felállított központi fegyverszertár és javítóműhely, a központi anyagraktár, az országos rendőrkórház stb. Szükséges ezeknek a szerveknek egy vagy két középfokú szerv alatt való összevonása, hogy a Belügyminisztérium e szervek ügyeinek közvetlen intézése alól mentesülhessen. Ilyen középfokú szervek létesítése a rendőrség szervezetében változást nem jelentene, mert a rendőrségnek a közbiztonsági szolgálatot ellátó hatósági és foganatosító részei (budapesti és vidéki főkapitányság, államvédelmi hatóság) szervezetükben változatlanok maradnak. A megjelölt szerveknek az összevonása létszámemelést nem jelent, mert az összefogó szervek személyzete nagyobbrészt a rendőrségnek a Belügyminisztériumba szolgálattételre berendelt tagjaiból adódnék. A 8. §-ban megjelölt számvevőségek személyzete ugyancsak a meglevő létszámból kerülne ki. Az 1181/1930. ME számú rendelet 95 akként rendelkezik, hogy az állami hatóságoknál, hivataloknál, stb. gazdasági előadókat kell kijelölni, akiknek feladata a beszerzésekkel, anyagok kezelésével és a különböző munkálatok körüli teendőkkel megbízott alkalmazottaknak a tevékenységét irányítani, figyelemmel kísérni és ellenőrizni, a közszállítási szabályzat rendelkezéseinek pontos megtartását előmozdítani és a gazdaságosság elvének minél teljesebb érvényesülését biztosítani. A rendőrség egyes hatóságainál és szerveinél jelenleg is működnek ilyen előadók, a testület mai létszáma mellett azonban a megjelölt feladatokat gazdasági előadókkal megvalósítani már nem lehet, ezért szükséges, hogy a rendőrségnél a gazdászatkezelési szolgálat rendszeresítessék. Az ehhez a szolgálathoz szükséges személyzetet szintén a meglévő létszám adja. A rendelettervezet 8. §-ának (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás ennek a szolgálatnak a szabályozására nyújt lehetőséget. A 9. § felhatalmazást adna a belügyminiszternek, hogy meglevő állománycsoportokat összevonjon, elnevezésüket, továbbá egyes állománycsoportokba soroltak rendfokozati elnevezését megváltoztassa, szükség esetén pedig új állománycsoportokat létesítsen. Erre a felhatalmazásra azért van szükség, mert többek között pl. a IV műszaki állománycsoportba sorolt alkalmazottak az általuk végzett műszaki munkálatok közeli befejeztével más állománycsoportokba minősíttetnek át, a VII. állománycsoportba soroltak közül pedig az ipari szakképzettséggel rendelkező és ez idő szerint szakaltiszt elnevezéssel szolgálatot teljesítő alkalmazottakat új rendfokozati elnevezéssel, új állománycsoportba kellene sorolni. A múltban a belügyminiszter a rendőrség egyenruházati, házasságkötési, stb. szabályza tait az államfő hozzájárulásával adta ki. A Magyarország állam94 A 135 531/1945. BM sz. rendeletet nem találtuk meg a Magyar Közlönyben. 95 A1181/1930. ME sz. rendelet (MRT1930. 63. p.) az állami hatóságok, hivatalok, intézetek és üzemek gazdasági előadóiról szólt.
