Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A minisztertanács működése
az 1848. III. tc.-ben meghatározott esetekben 167 a Nemzetgyűlés tagjaiból szervezett 12 személyből álló választott bíróság által felelősségre vonhatók voltak. Másrészt a miniszterelnök és a miniszterek - illetve az őket helyettesítő politikai államtitkárok tartoztak a Nemzetgyűlés ülésein megjelenni: ők terjesztették a Ház elé a tárcájuk által kezdeményezett törvényjavaslatokat, részt vettek ezek vitájában, tartoztak megválaszolni a képviselők részéről felmerült interpellációkat. A gyakorlatban azonban a miniszterek többnyire csak a nemzetgyűlési ülésszak elején, illetve csak a nagyobb horderejű kérdések tárgyalásán jelentek meg az ülésteremben, az interpellációkra pedig gyakran késlekedve — a Nemzetgyűlés házszabályában erre megállapított harminc napos határidőn túl — adtak választ. Ezeken kívül is voltak olyan jelenségek, amelyek a kormány részéről a Nemzetgyűlés ellenőrzési jogának mérséklésére irányuló szándékot mutattak, így ismételten előfordult, hogy nagyjelentőségű kérdéseket, mint például a Marshall-programhoz csatlakozás ügyét nem vitték a Nemzetgyűlés elé, de a hároméves terv esetében is csak a kerettörvényt terjesztették be, a részletes adatokat nem. Hasonló tendencia figyelhető meg a bankok államosítására vonatkozó törvényjavaslat előterjesztése körül is. 168 Nem egy esetben sürgősséggel kérte tárgyalni a miniszter az általa előterjesztett törvényjavaslatot, ami azt jelentette, hogy érdemi vitára nem kerülhetett sor. így jórészt csak formális volt a kormánynak a Nemzetgyűléssel szembeni felelőssége. Amíg tehát a Nemzetgyűlés jogosítványai fokozatosan átcsúsztak a kormány kezébe - a kormányhoz koncentrálódott intézkedési lehetőségek viszont egyre inkább a kommunista párthoz összpontosultak. így, bár kisgazdapárti többségű Nemzetgyűlés és koalíciós kormány volt, lassan megteremtődtek a kommunista egypárti irányítás és a diktatúra lehetőségei. A minisztertanács működése A minisztertanács — a miniszterek rendszeresen megtartott értekezlete — testesítette meg a kormányt, az államfő mellett a legfőbb végrehajtó hatalmat. Közvetlen háttérintézménye a Miniszterelnökség volt, közvetve pedig az egyes minisztéri umok is ilyen szerepet vittek. 167 Az 1848. évi III. tc. 32. §-a értelmében a miniszterek felelősségre vonhatók voltak: ,,a) Minden oly tettért, vagy rendeletért, mely az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvény rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti s általuk hivatalos minőségben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki. b) A kezeikre bízott pénz, s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásáért. c) A törvény végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fenntartásában elkövetett mulasztásokért, amennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatok volnának." 168 Ez utóbbiról lásd a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 26. és a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 28. napirendi pontját.
