Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A minisztertanács működése
Feladatait azon kívül, hogy bizonyos közjogi ügyek (államfői döntést igénylő kérdések előterjesztése, törvényjavaslatoknak a törvényhozó testület elé terjesztése) eleve a minisztertanács elé tartoztak, elsősorban a kormányprogram, a fegyverszüneti egyezmény, illetve a békeszerződés és a kormány hatáskörét érintő jogszabályok határozták meg. Azt, hogy az egyes kérdések milyen ütemezés szerint kerüljenek a minisztertanács elé, azt az egyes minisztériumok, esetenként maga a minisztertanács, jórészt azonban a pártközi értekezletek illetve a pártvezéreknek a minisztertanácsi ülést közvetlenül megelőző tanácskozásai határozták meg. Ebben az időben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság már nem szólt bele közvetlenül az üyen kérdésekbe. Működésének rendjét a már korábban, a Horthy korszak idején, főleg azonban az 1945 után kialakult gyakorlat szabta meg. Ekkorra már bejáratottan működött az apparátus. Csak a kormány-intézkedést igénylő ügyek kerültek a minisztertanács elé, a minisztériumi rendelettervezetek, amelyek többnyire a kormányrendeletek végrehajtását jelentették, nem. A kormány-intézkedést igénylő ügyeket minisztertanácsi előterjesztés formájában vitte a megfelelő tárca a minisztertanács elé. Az előterjesztés rendszerint a rendelet, vagy intézkedés tervezetét és indoklását tartalmazta. Az indoklás a kérdés előzményeit és az intézkedés szükségességét vázolta, továbbá az egyes részleteket, a paragrafusokat magyarázta. A kialakult gyakorlat szerint az egyes minisztériumok az általuk készített előterjesztéseket előzetes hozzászólás, véleményezés végett megküldték valamennyi társminisztériumnak. Amennyiben valamely tervezet több tárca ügykörét is érintette, ezek szakemberei tárcaközi értekezleteken egyeztették szempontjaikat. Az írásban vagy szóban tett észrevételek szükség szerinti figyelembevételével elkészített, véglegesnek szánt előterjesztést és az írásos észrevételeket másolatban mellékelve, rövid levél kíséretében végül megküldte az intézkedést kezdeményező tárca a Miniszterelnökségnek és valamennyi minisztériumnak. A kísérőlevélben jelezte a módosítási javaslatokkal kapcsolatos álláspontját s ha ezeket nem vette figyelembe, ennek indokait. Az előterjesztést a minisztertanács ülése előtt négy nappal korábban kellett megküldeni a társminisztereknek és a Miniszterelnökségnek. Előfordult azonban, hogy egyes előterjesztéseket késve kaptak kézhez a miniszterek. A Miniszterelnökségen az adminisztratív államtitkár — aki a minisztertanács jegyzője is volt — az előterjesztéseket tárcánként borítólapokba helyezte, ezekre rávezette az adott tárcától érkezett előterjesztések tárgyát és egyesekhez — a miniszterelnök számára — az előzményekre utaló vagy a kívánt elintézést jelző megjegyzéseket fűzött. A tárcánként csoportosított előterjesztéseket tartalmazó borítólapokat többé-kevésbé meghatározott sorrendbe rakva vitte be a minisztertanács ülésére. Általában a Miniszterelnökség és
