Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [9.] 189.1947. július 10.
„Szükségesnek tartjuk Önöket értesíteni a három miniszternek nemrég Párizsban tartott értekezlete 4 tárgyáról az ismert Marshall-indítvánnyal kapcsolatban az európai országoknak adandó hitel és más segítségre vonatkozóan. Mint a sajtóból ismeretes a Szovjet Kormány kezdettől fogva kevés bizalommal viseltetett a kezdeményezés iránt, részint azért, mert az angolok és franciák még a tanácskozások megkezdése előtt megállapodásra jutottak az Egyesült Államokkal a Szovjetunió háta mögött, 5 részint azért is, mert magának Marshallnak kijelentéseiben nem voltak részletezve a hitelnek sem feltételei, sem méretei, sem pedig magának a hitelnek a realitása sem. Ennek ellenére a Szovjet Kormány elküldte a maga delegációját arra az értekezletre, 6 hogy tisztázza a helyzetet, valamint a hitel feltételeit, méreteit, és realitását s azután ennek alapján megfelelő állást foglalhasson el. A három miniszter tanácskozásának munkálatai, melyek hat napon át tartottak, megmutatták, hogy sem a hitel feltételeiről, sem annak méreteiről, sem pedig annak realitásáról az Egyesült Államos semminemű adatokat nem nyújtottak s még az is bizonytalan, hogy vajon a Kongresszus egyáltalán beleegyezik-e, ilyen hitel nyújtásába és milyen feltételek mellett. Ezzel szemben az Egyesült Államok azt kívánja, hogy intézőbizottságot 7 hívjanak egybe, amely az európai országok számára gazdasági programot állítana össze, megállapítanák minden állam segélyforrásait, melyek felhasználhatók volnának ennek a programnak a megvalósítására, ama segélyforrásokkal egyetemben, melyeket az Egyesült Államoknak kellene nyújtania A Szovjetunió küldöttsége ebben a törekvésében azt a vágyát pillantja meg, hogy az Egyesült Államok beleavatkozzon az európai országok belső ügyeibe, hogy megnehezítsék A Szovjet állami- és pártvezetők ezt követően több üzenetet intéztek a kelet-európai államok vezetőihez annak érdekében, hogy maradjanak távol a Marshall-terv előkészítését célzó további megbeszélésektől. Lásd a bevezető tanulmányt és 196-197. sz. jegyzetét. Puskin, Georgij Makszimovics (1909-1963) szovjet diplomata. 1937-től a Külügyi Népbiztosságon dolgozott. 1942-től 1944-ig Kínában főkonzul. 1944 végétől a Szovjetunió magyarországi megbízottja, 1945 január végétől a SZEB politikai tanácsadója. 1945. november 2-ától 1948-ig budapesti szovjet követ. 1949-től 1952-ig a Német Demokratikus Köztársaságban a szovjet diplomáciai misszió vezetője. 4 Az angol, a francia és a szovjet külügyminiszter 1947. június 27. és július 2. között tartott értekezletéről van szó. 5 Az angol és a francia külügyminiszter a Szovjetunió képviselőjének meghívása nélkül már június 17-én egyeztette álláspontját s már ekkor megállapodásra jutottak az amerikai segélyprogram néhány kérdésében. 6 Az 1947. június 27. - július 2. között tartott értekezletre vonatkozik az utalás. 7 Clayton, W amerikai lailügyminiszterhelyettes 1947. június 24. és 26. között Londonban járva megállapodott az angolokkal abban, hogy a segélyprogramot a Szovjetunió nélkül is megvalósítják, de a kelet-európai államokat megpróbálják bevonni. Felállítanak egy közös bizottságot, amely — az európai államok képviselői által kidolgozandó átfogó program alapján — irányítja Európa gazdasági újjáépítését. Ezt a bizottságot az ENSZ-től, tehát a Biztonsági Tanács egyik állandó tagjától a Szovjetuniótól független szervként tervezték létrehozni. Megállapodtak abban is, hogy Németország nyugati megszállási övezeteit is bevonják a Marshall-terv kedvezményezettéinek a körébe.
