Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

Bevezetés - - A kormány szervei, ezek személyi állománya

bá a Közművelődési Filmintézet valamint a Közművelődési Filmszakbizottság létrehozása jelentett változást.

115 A szovjet csapatoknak a békeszerződés életbeléptetésével kapcsolatban remélt kivonásával összefüggésben nyert fontosságot a Tiszti Továbbképző Tanfolyam, a Honvéd Kossuth Akadémia, a Katonai Műszaki Intézet, a Honvéd Hadbiztosi Akadémia megszervezése. Ebben az időben hozták létre továbbá a Honvéd Levéltár és Múzeumot.

116 Az említett megfontolások alapján szervezték át a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai csoportját.

117 - és sürgették a rendőrség megerősítését.

118 Az Igazságügyminisztérium felügyelete alatt szervezték meg a Fiatalkorúak Budapesti Törvényszékét.

119 Az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium területén végrehajtott átszervezéssel kapcsolatban létrehozták az Építés- és Közmunkaügyi Főigazgatóságot, az Építési és Közmunkaügyi Tanácsot, a Balatoni Építési és Közmunkaügyi Igazgatóságot,

120 az Országos Házépítő Szövetkezetet

121 (a Falusi Kislakásépítési Szövetkezet — a FAKSz —jogutódjaként). A Közlekedésügyi Minisztérium területén — a centralizálás jegyében — megszervezték a Gazdasági Vasutak Igazgatóságát

122 és — a légiforgalom újjáéledésére tekintettel — a légiközlekedési felügyelőségeket.

123 Mindezen új szervek létesítése, a régiek átszervezése számos személyi jellegű kérdést vetett fel, amelyek megoldásában, eldöntésében természetesen szintén elsőrendű szerep jutott a pártpolitikának. A miniszterek mellett kiemelkedően fontos szerepük volt az egyes tárcák vezetésében az államtitkároknak,

124 különösen a kormány egész munkájára is 115 Lásd a [7.] 187. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pontját. 116 Lásd a HM 1947/eln. 15 000 sz. 1947. július 23-án kelt rendeletét. 117 Lásd a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 71-72. napirendi pontját. 118 Lásd a [12.] 192. sz. jegyzőkönyv 76. és a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját. 119 Lásd a [17.] 197. sz. jegyzőkönyv 48. napirendi pontját. 120 Lásd a 2200/1947. ÉKM sz. rendeletet, MKRT 1947. június 7. 121 Lásd az [5.] 185. sz. jegyzőkönyv 109., a [14.] 194. sz. jegyzőkönyv 85. és a [15.] 195. sz. jegyzőkönyv 28. napirendi pontját. 122 Lásd a [11.] 191. sz. jegyzőkönyv 41. napirendi pontját. 123 21 000/1947. Közi. M. sz. rendelet, MKRT 1947. június 21. 124 A kialakult gyakorlat szerint kétféle államtitkár volt: politikai és adminisztratív. A politikai államtitkár a miniszter politikai helyetteseként szerepelt. Koalíciós kormányzás idején valamely minisztérium politikai államtitkárai többnyire a tárca vezetését ellátó miniszter pártállásával nem azonos párt, illetve pártok vezető politikusai közül kerültek ki s mintegy a koalíciós érdekek érvényesülésének ellenőreiként szerepeltek az adott minisztériumban, ők biztosították a miniszter és a koalíció többi pártjának közvetlen kapcsolatát. Politikai államtitkár csak az lehetett, aki egyszersmind tagja volt a törvényhozó testületnek, mivel a minisztert — politikai helyetteseként — csak így képviselhette a parlamentben. 1928-ban honosították meg az adminisztratív államtitkári rangot. Addig az államtitkári elnevezés fenn volt tartva a politikusoknak. Azon magas rangú minisztériumi tisztviselők, miniszteri főtanácsosok kaphatták meg ezt a ran-