Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
Bevezetés - - A kormány szervei, ezek személyi állománya
hatást gyakorló miniszterelnökségi államtitkároknak. így bár nem tartozott a kormány tagjai sorába Balogh István 125 miniszterelnökségi államtitkár, lemondása vagy lemondatása a május végi, június elejei kormányváltozás egyik legfeltűnőbb mozzanatának számított. A páter 1944 decemberétől csaknem valamennyi minisztertanácsi ülésen részt vett, minden titkok tudójaként szinte a koalíciós kormányzás szimbóluma, biztosítéka volt. Ezért a június 3-án történt távozása posztjáról, amit az új miniszterelnök és a közte lévő régebbi keletű ellentétekkel magyaráztak - egy korszak lezárulását jelezte. 126 A helyébe kinevezett Pongrácz Aladár, 127 aki Dinnyés Lajos szűkebb köréhez tartozott, elődjénél jóval szerényebb politikai képességekkel rendelkezett. Pesta László, 128 a Miniszterelnökség másik kisgazdapárti politikai államtitkára nem játszott különösebb szerepet a kormány munkájában. Balogh István helyét ténylegesen és egyre inkább az ugyancsak joviális természetű Vas Zoltán 129 foglalta el, aki miniszterelnökségi politikai államtitkárként, miniszteri rangban, egyben a Gazdasági Főtanács főtitkára is volt és helyet foglalt a kommunista párt vezető testületeiben. Amíg azonban Balogh Istvánnak a koalíció fenntartása szempontjából volt kulcsfontosságú szerepe, Vas Zoltán már a „fordulat évének" a jegyében dolgozott. got, akik elérték a III. fizetési osztályt. (PIL 274. f. 7. cs. 176. ő. e. 31. p. id. Antall József felszólalása) Az adminisztratív államtitkárok — minthogy a miniszter elsősorban politikus volt, s többnyire nem ismerte minden részletében a gondjaira bízott igazgatási ágazatot — mindenekelőtt szakemberekként vettek részt a tárca munkájában. Az összeférhetetlenségi törvény értelmében parlamenti képviselő eredetileg nem lehetett részese a végrehajtó hatalomnak és nem lehetett adminisztratív államtitkár sem. Az 1946. évi XXVI. te, az új összeférhetetlenségi törvény azonban elhárította ezt az akadályt. Mint a törvény indoklásában olvasható, egyrészt a parlamentáris kormányzati elv érvényrejuttatását, másrészt a szakszempontok érvényesítését kívánták szolgálni az egyes közszolgálati állásoknak — így az adminisztratív államtitkári állásnak is — a képviselőséggel való összeférhetővé nyilvánításával. 125 Balogh István (1894-1976) Szeged alsóvárosi plébános. Kisgazdapárti politikus. 1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, később is ismételten bejutott a törvényhozó testületbe. 1944. december 23-ától 1947. június 3-áig miniszterelnökségi politikai államtitkár. 1947. február 19-étől június 3-áig a Független Kisgazdapárt főtitkára, 1947. június 21-étől az általa alapított Független Magyar Demokrata Párt vezetője. 1949 augusztusától 1951 decemberéig az Elnöki Tanács tagja. 1953 után visszatért a papi pályára. 126 „Igenis én kiléptem a kisgazdapártból, mert reménytelennek láttam a további tevékenységemet, Dinnyés alatt én nem tudtam volna csinálni semmit. Én akkor — utalt vissza Balogh István a saját politikai államtitkárságának idejére — állandó kapcsolatban álltam Tildyvel. A Politikai Bizottság is permanenciában volt, ők mindig vártak engem. Dinnyés alatt aztán nagyon meglazult minden. A pozíciók így most átmentek kommunista kézbe. Nekem sok érintkezésem nem volt Dinnyéssel, mint miniszterelnökkel. 0 utána egyszer mondta jelenlétemben egy társaságban - folytatta: »Mikor miniszterelnök voltam, de sokszor gondoltam arra, hogy bár itt tötyögne körülöttem a páter, nem lenne gondom, mindent elintézne!« De erre nem került sor." (PIL 867. f. l/b-286. ő. e.) 127 Pongrácz Aladárról lásd a [3.] 183. sz. jegyzőkönyv 6. sz. jegyzetét. 128 p es ta Lászlóról lásd az [1.] 181. sz. jegyzőkönyv 2. sz. jegyzetét. 129 Vas Zoltánról lásd az [1.] 181. sz. jegyzőkönyv 3. sz. jegyzetét.
