Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [6.] 186. 1947. június 27.
[Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Ki lehet húzni a MASZ-szal szemben fennálló összehasonlítást és vegyünk még egy paragrafust hozzá, hogy az ilyen módon megtérített veszteséget a MESZHART köteles külön számlán kezelni és beruházásokra fordítani. Antos István [pénzügyi] államtitkár: így elősegítjük az irracionális termelést. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Nem. Antos István [pénzügyi] államtitkár: Ez így havi 1 millió forintos összeg. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Ebből kár nem származik. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: A 6/B. számú jegyzőkönyvtervezetet azért ellenzi, mert a technikumot beveheti [sic!], ezért kár bosszantani őket. Az elv az, hogy csak azt adunk, amit a MÁSZ-nál, vagy pedig hajlandók vagyunk-e teljes kártalanítást fizetni? [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Többet nem fizethetünk, mint a MÁSZ-nál. [Bán] Iparügyi miniszter: Ez az ügy valóban kétszer volt a Gazdasági Főtanács előtt. Amikor az első könyvvizsgálat volt, akkor a MÁSZ-nál 53 fillért tett ki a veszteség mázsánként. A megkötést nem fogadták el és hajlandók voltak egy közös vizsgálatra. Azonban rendszerint ezek nem járnak eredménynyel, mert amit mi nem fogadunk el költségtényezőnek, az pl. az 1946-os esztendőre olyan volt, amit ők túlfizettek, ők ebből kimutattak egy nagy differenciát és nem voltak hajlandók a mi álláspontunkat elfogadni. Az összeg szerinte több lesz, mint 2 millió, inkább 2 és 10 millió között lesz. Nem látja annak lehetőségét, hogy elfogadják a MÁSZ-nál alkalmazott számot. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Hallatlan ráfizetéses út ez. Nem tudjuk rákényszeríteni őket, hogy racionálisan termeljenek. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Teljesen osztja ezeket az aggályokat és rá kell utalnia arra, hogy a Gazdasági Főtanács határozatát, a precedens-kérdést, a tényezők közötti különbséget a bizottság elé tárta, mégis kérték, hogy terjessze a minisztertanács elé. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Az orosz alumíniumgyár, modernsége miatt sokkal olcsóbban termel, mint a Magyar Általános Kőszénbánya. Viszont az a termelés nem elég, így feltétlenül a MÁK termelését is fel kell használni. 36 Segítséget kell adni nekik. Állandóan prémiumot kell adni a szovjet alumínium-termelésnek. Ezzel általános precedenst teremtünk és így állandóan fizetnünk kell. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Egyik helyen a devizaellátás kérdésében belement abba, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét megadjuk előzékenységből, 36 A MÁK, azaz a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. 1893-ban alakult. 1901-ben 12 millió aranyfrank összegű elsőbbségi kötvényt bocsátott ki. Alaptőkéje az 1940-es évek elején 48 400 000 pengő volt.
