Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [6.] 186. 1947. június 27.
de amidőn egy másik téren az adófizetés és vámkedvezmények terén elzárkózott, akkor azt az érvet kapta, hogy ha itt megadta, akkor miért zárkózik el ott. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Az adó és illeték kérdésében őket állandóan nehéz helyzetbe hozzák. Az összes állami vállalatokkal szemben be kell hozni, hogy az adófizetés megelőzi a munkabérfizetést is. Ezt legközelebb Gazdasági Főtanács elé viszi. 37 [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Kér végleges utasítást, hogy melyiket képviselje a három jegyzőkönyvtervezet közül. Még más nehézség is lesz a kártérítés kérdésében. Ezért a szovjet bizottság kijelentette, hogy ezt nem fogadja el és kéri a visszamenőleges kártérítést. Ez két negatív álláspont. [Bán] Iparügyi miniszter: Ott, ahol nem a visszamenőleges kiegyenlítésről van szó, hanem arról, hogy a vállalatok ne ráfizetéssel termeljenek, ott ez az elv elfogadtatik, akkor ez a MESZHART-ra is érvényes és ezért nem akarják ők elfogadni a MASZ nagyságú kártérítést. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Szerintük ezek a vállalatok őket jóvátételképpen a potsdami egyezmény alapján illetik. Tehát nem magánjogi, hanem közjogi alapon. Ezért nem károsodhatnak. [Bán] Iparügyi miniszter: Tehát MASZ, vagy teljes kártalanítás? Antos István [pénzügyi] államtitkár: Ne vegyük ennyire mereven, hanem mondjuk ki, hogy a MÁSZ-hoz hasonló termelési viszonyok között lévő vállalatok alapján, vagy pedig a kiszámításnál csak azokat az összegeket vegyék figyelembe, amelyek a fennálló rendelkezések szerint megfelelnek. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: A szovjet elvi álláspontja az, hogy ők itt közjogi alapon vannak benne és nem érdekli őket az, hogy a magyar kormány az általános magyar gazdasági viszonyokra való tekintettel milyen alapon állapít meg egy helytelen árnívót és nekik ez kárukra nem szolgálhat. A gazdasági érveket elmondotta, ezeknek eredménye az volt, hogy érvelését nem tudták elfogadni. Ezek szerint abszolút holtponton leszünk, mert ők álláspontunkat nem fogják megérteni. Rákosi Mátyás államminiszter: Nem lehet a komlói bányára hivatkozni? [Nyárádi] Pénzügyminiszter: Ok a veszteségük azon részének megtérítését kérik, amely a magyar árpolitikából ered. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Itt a Feltén és Guilleaume kérdése. 38 Akkor nekik meg kell fizetni, hogy a Feltén és Guilleaume-ból elvitték a gépeket. Antos István [pénzügyi] államtitkár: Mi ezt az elvet így alkalmazzuk, de hajlandók vagyunk állami kezelésbe venni a MESZHART-ot és ennyi és ennyi bért fizetni. 37 A kérdést külön napirendi pontként nem tárgyalta a Gazdasági Főtanács. 38 Feltén és Guilleaume Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Rt.-t 1906-ban alapították, a Budafoki út 60. alatt működött. Gépeinek, felszereléseinek értéke az 1940-es évek elején 3 537 810 pengő volt. 1945 tavaszán Jeronka és Sattarov ezredesek parancsára a gyár berendezésének és
