Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [5.] 185.1947. június 26.
valamennyi áttelepülő személy részére kötelező lett volna a 15%-os megváltás elfogadása. Ez azonban ellenkeznék az Egyezmény VI. cikkében az áttelepülők javára biztosított jogokkal, miért is hosszas tárgyalás után a csehszlovákok elejtették eredeti javaslatukat és elfogadták a fakultatív rendezésre irányuló magyar j avaslatot. A Megállapodás III. fejezete a zárolt értékpapírok rendezését szabályozza, lényegében a zárolt betétekkel azonos eljárások mellett. E rendelkezések közül leglényegesebb a 12. cikk, amely a létrejött elvi megállapodásnak megfelelően kimondja, hogy azok az értékpapírok, amelyek kibocsátójának székhelye a Megállapodás aláírásának napján nem Csehszlovákia területén van, tehát a magyar és külföldi kibocsátású papírok, a zárolás alól feloldatnak és azok Magyarországra való kiszállítása biztosíttatik. Viszont azok a zárolt értékpapírok, amelyek kibocsátójának székhelye Csehszlovákia területén van, tehát a csehszlovák kibocsátású értékpapírok, egyelőre a bratislavai Postatakarékpénztárnál helyeztetnek el külön letéti gyűjtőszámlán és azok rendezése a 95/1945. sz. csehszlovák köztársasági elnöki dekrétumban elrendelt zárolás megszüntetése után történik, mégpedig a csehszlovák állampolgárok hasonló értékpapírjaival azonos feltételek és módok mellett. A felszabadítás során kiadásra kerülő értékeknek Magyarországra való kivitelét Csehszlovákia biztosítja. A Megállapodás IV fejezete a köztartozások kölcsönös törléséről intézkedik. A köztartozások tekintetében a Vegyesbizottság 7. számú véghatározata kimondta, hogy az áttelepülőkön 1946. augusztus 27-ét követően nem lehet sem adót, sem illetéket, sem egyéb pénzügyi természetű közjogi kötelezettséget behajtani, hanem az áttelepülő személyek köztartozásai az Egyezmény VII. cikkében szabályozott államközi elszámolás során kerülnek rendezésre. A tárgyalások során azonban megállapítást nyert, hogy a köztartozásoknak ez az elszámolása igen nagy adminisztrációt igényelne, maga az eljárás is igen hoszszadalmas és költséges lenne, miért is a köztartozások kölcsönös törlésének gondolata került előtérbe. Mivel pedig Csehszlovákia köztartozásokból eredő követelése lényegesen nagyobb összegűre becsülhető, mint a Magyarországról átköltöző személyek köztartozás-hátralékai, figyelemmel arra, hogy a Csehszlovákiából kitelepülő személyek vagyonosabbak, mint a Magyarországról áttelepülők, továbbá, mivel Csehszlovákiában súlyos vagyondézsma és vagyonszaporulati dézsma fizetésére lennének az áttelepülők kötelezve, Csehszlovákia a köztartozások törlésénél különbözetként mutatkozó összeg rendezésére a megváltásra önként felajánlott zárolt betéteknél a megváltási %-on felül maradó részt használja fel. Gépelt, aláírás és keltezés nélküli tisztázat karbonpapírral készített másolata.